Erdész Sándor (Szob, 1929. július 20. – 2006. július 28.) a nyírségi mesegyűjtő, a jászberényi Jász Múzeum igazgatója, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, s végül a Sóstói Múzeumfalu néprajzos alapítója.
| Erdész Sándor | |
| Született | 1929. július 20. Szob |
| Elhunyt | 2006. július 28. |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató, muzeológus, múzeumigazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Erdész Sándor Szatmárnémetiben és Nyíregyházán folytatta középiskolai tanulmányait, s 1949-ben érettségizett a kereskedelmi középiskolában, a KEFÉ-ben. (Az iskola korábbi neve ugyanis Kereskedelmi Felsőiskola volt.)
Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán végezte (muzeológus szak), ahol később doktori fokozatot is szerzett (1963). Az egyetemi évek alatt nagyon sok gyűjtőúton vett részt és ezeknek az előnye, hogy a népmeséket, hiedelemmondákat gyorsírással jegyezte le, nem kis mennyiségben, ebben a gyakorló néprajzi gyűjtésben nagy mennyiségben tudta gyűjteni az anyagokat.
1954. július 7-én lett fiatalon a Jász Múzeum igazgatója, hiszen ifjú házasként itt lakást is kaphatott a múzeumigazgatói megbízás mellé. Már ekkor a népi kultúra tárgyi és folklóremlékeinek megmentésére, kutatására és továbbörökítésére tette fel az életét. Jól érezte magát Jászberényben és a Jászságban, elsőként vetette fel a Jászsági Népi Együttes megalakításának a gondolatát.
S nemsokára jöttek az 1956-os események, minek során egész életére kiható történések részesévé vált: szolnoki főnökei utasítására – hogy Jászberényben elkerüljék a nagyobb felfordulást – elvállalta a helyi munkástanács vezetését, annak minden későbbi következményével együtt.
Egyetemi tanára, patrónusa, Ortutay Gyula közbenjárására néhány hónap múlva kiszabadult a Fő utcai katonai börtön vizsgálati fogságából, s haza, a Nyírségbe került „örök száműzetésbe”. Munkahelyéül a nyíregyházi Jósa András Múzeum-ot jelölték ki, ahol több mint 15 évig néprajzosként Kiss Lajos és Nyárády Mihály munkájának folytatója lett, de afféle „múzeumi mindenesként” számos más adminisztratív feladatot is ellátott.
1957–1965 között a néprajzi tárgygyűjtés mellett — főleg magnetofonnal — gyűjtötte a népmeséket, hiedelemmondákat, népdalokat, népballadákat is. Ekkor következett a folklorista életében egy olyan mozzanat, amit akkori főnökének, Németh Péternek köszönhet: kinevezték az akkor építeni kezdett Sóstói Múzeumfalu élére.
Előbb kisebb cikkeket, gyűjtéseket jelentetett meg, majd jött a nagy jelentőségű, Ámi Lajos meséit tartalmazó gyűjtemény. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 1968-ban három kötetben adta közzé a szamosszegi mesemondótól gyűjtött 262 mese majdnem mindegyikét.
- 2009. október 9-én leleplezték a Múzeumfalu alapítójának és első igazgatójának az emléktábláját
- „Kiváló Népművelő" (1983)
- Erdész Sándor: Ámi Lajos meséi (1968)
- Erdész Sándor: Babus Jolán és a Tiszahát. = Találkozás Bereggel. Vásárosnamény 1978. 145-152.
- Erdész Sándor: A Néprajz Móricz Zsigmond műveiben. Szab.-Szatm.Sz. XIV, 1979. 2; 25-35.
- Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban - Debrecen, 1984
- Erdész Sándor: Az archaikus eposz kérdései - Debrecen, 1986
- Selmeczi László: AZ UTAM MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐEN A FORRADALOMHOZ VEZETETT (Erdész Sándor jászberényi működése)
- http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/evkonyv/evkonyv2007_elemek/Erdesz/erdesz.html Archiválva 2019. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Páll István: Erdész Sándor (1929–2006) Magyar Múzeumok 2006/3. 56–57.
- Bodnár Zsuzsanna: A korszakalkotó néprajzkutató, Erdész Sándor, a folklorista– muzeológus, a Sóstói Múzeumfalu alapítója
- Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
