From Wikipedia, the free encyclopedia
Az entomológiai hadviselés (vagy „rovartani hadviselés”) a biológiai hadviselés olyan formája, amelyben rovarokat használnak fel az ellenség támadására. Az eljárás évszázadok óta ismert, de a modern korban is jelentősnek tartják. A második világháborúban a megszálló Japán nagyrészt rovar-fegyverekkel folytatott népirtást Mandzsúriában. Azóta számos ország foglalkozott rovar-fegyverek fejlesztésével.
Az entomológiai hadviselésnek az alábbi három formája ismert.[1]
A rovarok fegyverként való felhasználása egy ősi gondolat. Elsőként valószínűleg házi méheket használtak szándékosan e célra.[3] Az ellenség kiűzhető barlangjából behajított méhkasok segítségével.[3]
Az amerikai polgárháború idején a déliek azzal vádolták az északiakat, hogy azok szándékosan betelepítették a Murgantia histrionica nevű növénykártevő poloskafajt a déli államokba.[4] Valószínű, hogy a vád megalapozatlan volt.[4]
Az első államilag szervezett, nagyszabású rovartani hadviselést a második világháború kezdetén Japán valósította meg Mandzsúriában.[4][5] Japán hírhedt 731-es alakulata pestissel fertőzött bolhákat és kolerával fertőzött legyeket termelt, majd ezeket repülőgépekről kínai városokra szórta.[5][6] A halálos áldozatok számát közel 500 000-re becsülik.[5][7]
Ezt követően számos más állam is kutatási programokba kezdett.
Kanada úttörő szerepet játszott a világháborús biofegyver-fejlesztésekben, és szövetségeseit, az USA-t és Nagy-Britanniát is csatlakozásra késztette.[8] Szúnyogokkal, csípőlegyekkel és pestis-fertőzött bolhákkal folytak kísérletek a Queen's University katonai laboratóriumában.[9]
A világháború bejezése után Kanada az 1960-as évekig folytatta programját,[10] beleértve annak entomológiai részét is.[9]
Franciaország aktív biofegyver-fejlesztési programot folytatott a háború előtt és alatt. A francia szakértők már 1939-ben azt javasolták, hogy a német lakosság élelmiszer-ellátását egy krumplibogár-támadással tegyék lehetetlenné.[6][11]
A háború alatt Németország olyan kutatás-fejlesztési programot folytatott, melynek célja volt, hogy létrehozza a krumplibogár tömegtermelésének és a célterületre juttatásának technológiáját.[6] E rovar Észak-Amerikában őshonos, és először 1914-ben tűnt fel Németországban.[12] Sok nemzet kutatói tekintették potenciális fegyvernek, de nincs bizonyíték arra, hogy valaha felhasználták volna ilyen módon.[12]
A németek egy Nagy-Britannia elleni akciót terveztek e bogárral.[13] Frankfurt közelében egy kísérlet során 54 000 példányt szórtak szét.[12]
Egy neves brit természettudós, John Burdon Sanderson Haldane azt hangoztatta, hogy mind Nagy-Britannia, mind Németország igen sebezhető volna egy krumplibogár-támadással szemben, hiszen a háborús években a burgonya alapvető népélelmezési cikk volt.[11] 1942-ben mintegy 15 000 krumplibogarat importáltak az USA-ból, hogy katonai felhasználásukat tanulmányozzák.[12]
A Szovjetunió illegális biofegyver-fejlesztési és -termelési programján belül egy "Ekologija" nevű alprogramot is működtetett, melynek célja a mezőgazdasági növény- és állatállományok elleni biofegyverek fejlesztése volt. Többek közt a száj- és körömfájás vírusával fertőzött kullancsokat termeltek.[14] Megoldották papagájkór-fertőzött óvantagok (Argasidae) termelését, amiket baromfi elleni fegyvernek szántak,[14] és állítólag automatizálták egyes élősködő ízeltlábúak tömegtermelését is.[14]
A hidegháború idején az USA nagyszabású katonai entomológiai programot folytatott. Különösen foglalkoztatta őket a sárgalázas szúnyog (Aedes aegypti) és az általa terjeszthető sárgaláz felhasználása. Kísérleteikhez jelentős mennyiségű szúnyogot termeltek, és tervbe vették egy havi 100 millió példány termelésére alkalmas üzem építését is.[6] A hadsereg elemezte a Szovjetunió egyes városainak sebezhetőségét.[5][6] Fegyverkísérletek során nem fertőzött szúnyogokkal árasztották el egyes amerikai városok mit sem sejtő lakosságát.[6]
A koreai háború idején Észak-Korea és Kína biológiai fegyverek, köztük rovarok alkalmazásával vádolta meg az USA-t, amely tagadta e vádakat. A szakértők véleménye a vádak megalapozott vagy alaptalan voltáról ellentmondó volt, de a többségük azokat propagandacélokból terjesztett, alaptalan teóriáknak tartotta, amit az időközben nyilvánossá vált, korabeli szovjet és kínai dokumentumok is alátámasztanak[9][15][16][17]
Az 1950-es években az USA terepkísérletek sorozatát folytatta entomológiai fegyverekkel. Többek között fertőzetlen patkánybolhákkal töltött bombákat teszteltek, de ezzel kellemetlenségek támadtak, mikor a bolhák egy része a repülőgépen kiszabadult és a személyzet tagjait is megcsípte.[11] 1955 májusában több mint 300 000 fertőzetlen sárgalázas szúnyogot szórtak szét Georgia államban, hogy elemezzék a repülőgépről terjesztett szúnyogok túlélését és vérszívását.[7][18] Legalább további két hasonló jellegű entomológiai fegyverkísérlet ismert.[18] A korabeli számítások szerint a módszer gazdaságosnak volt tekinthető, hiszen egy éles bevetés esetén egy ellenség halála 0,29 dollár költséggel járt volna (1976-os USA-dollár értékkel számolva).[18] A becslések szerint egy éles bevetés mintegy 625 000 áldozatot szedett volna.[18]
Az USA 1990-ben állítólag 6,5 millió dollárt költött hernyók kártevőként való bevetésének kutatására. A hernyókat Peru kokacserje ültetvényei ellen tervezték bevetni a kábítószer elleni harc keretében.[19] 2002-ben kutatásokat folytattak egy olyan rovar azonosítására, amely alkalmas lehetne egy növényi vírus terjesztésére az ópiumtermelő országok mákültetvényein.[2]
Egyes szakértők a rovarok által terjesztett fertőzéseket a bioterrorizmus legvalószínűbb megjelenési módjának tartják.[20] Mivel az inváziós fajok spontán megjelenése világszerte elterjedt probléma, ezért egy váratlanul felbukkanó új kártevő esetén nehéz volna a betelepítés szándékosságát bizonyítani.[21] Az alkalmas rovarok petéi könnyen begyűjthetők és észrevétlenül szállíthatók.[22]
1989-ben a Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) jelentős károkat okozott Kaliforniában. A "The Breeders" nevű radikális környezetvédő csoport mindezt a saját, szándékos akciójának tulajdonította. Több kutató szerint a légy terjedése részben szándékos emberi terjesztésre volt visszavezethető.[13][23][24] A csoport célja az volt, hogy a fertőzés kontrollálhatatlan mértékűre nőjön, és így a termelők felhagyjanak a permetezéssel.[23]
Az 1972-es Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) nem említi külön a rovar-fegyvereket.[25] Az egyezmény szövege azonban kitér a vektor-szervezetekre[25][26] Ez alapján a rovartani hadviselés az Egyezmény által betiltott eljárásnak tekinthető.[27] Sajnos e kérdés kevésbé egyértelmű, ha kórokozókkal nem fertőzött rovarok alkalmazását, mint az ellenség mezőgazdasága elleni támadást tekintjük.[25]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
