Enez, ókori nevén Aenos, régies magyar nevén Énosz, város Törökország Edirne tartományában.
| Enez | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Marmara |
| Tartomány | Edirne |
| Rang | város |
| Polgármester | Ahmet Çayır (DSP) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 886 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 43′ 29″, k. h. 26° 04′ 57″ | |
| Enez weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Enez témájú médiaállományokat. | |
Az Égei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre fekvő település.
A Marica folyó déli partján fekvő városról az 1800-as évek végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona:
...város Drinápoly török vilajet Dedeagacs szandzsákban az Egei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre, mintegy 6000 lakossal. A környékén levő mocsarak egészségtelenné teszik, amiért lakóinak száma nem igen növekszik; ennek dacára elég élénk kereskedést űz gyapjúval, pamuttal, bőrökkel, viaszkkal, de főképpen gabonával, amelyet a Maricán hoznak ide. Kikötője e hajókra nézve jelenleg hozzáférhetetlen; ezeknek tőle mintegy 6 km-nyire kell horgonyozniok. Az antik Aenosnak egy szomszédos nagy lagúna, az embodismeni tó volt a kikötője; azon nagy töltésnek, amely a szelek ellen védte, maradványait máig is láthatni. A városnak máig is van egy szép erőssége a bizánci időkből: 15 km.-nyire vannak Trajanopolis romjai, amelyet Trajan alapított és a XVI. századig virágzó város volt.
1355-ben a Genovai Köztársaság birtokába tartozott, 1376-ban a Leszbosz szigetét uraló Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, Miklós, Palamédész és Teodór).
1456-ban II. Mehmed szultán foglalta el.
A várost ma fesztiválok és tiszta strandjai teszik híressé.
- Erőd - mely még a bizánci időkben épült.
- Itt szállt hajóra utazásai alkalmával 1820. január vége, február eleje körül Kőrösi Csoma Sándor.
- Enosz. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
