From Wikipedia, the free encyclopedia
Eminönü Isztambul egy korábbi kerülete volt, ma a Fatih kerület része. Ez a városrész, mint a régi Konstantinápoly szíve hihetetlen gazdag történelemmel rendelkezik. Eminönü nagyjából lefedi a területet, amelyen az egykori Bizánc épült. Eminönübe az Aranyszarv-öblön a Galata hídon átkelve juthatunk, itt ömlik a Boszporusz a Márvány-tengerbe. Itt található a Topkapı palota, a Kék mecset (más nevén Ahmed szultán mecsetje) és a Hagia Szophia (Aya Sofya). Eminönü Isztambul fő turista-célpontja. Mivel mára Eminönü állandó lakosainak száma jelentősen lecsökkent, 2009-ben összevonták a Fatih kerülettel.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kerület neve, Eminönü, a történelemben elfoglalt helyét jelzi. A szó törökül nagyjából azt jelenti, „az igazság előtt”. A név feltehetőleg az ottomán bíróságok és vámházak jelenlétére utal; az „Emin” az ottomán vámtisztviselők rangja volt.
Az Aranyszarv-öböl Eminönü/Sirkeci részei természetes és kiválóan védhető kikötők voltak. Itt alakult meg Bizánc, és innen nőtte ki magát a város a part mentén terjeszkedve. A 12. században a bizánci kikötőt velencei, genovai, pisai és amalfi kereskedők foglalták el, akik saját rakpartokat és vízparti területeket szereztek maguknak.
A bizánci időkben, a modern Eminönü a Neórion (az itt elhelyezkedő kikötőre utalva), Akrópolis, Kynégion, Arcadianae/Arkadianaí, ta Hormísdou, Amantíou, Caenopolis/Kainópolis („Új Város”), ta Kanikleíou, ta Narsoú, ta Kaisaríou, Artopoleía (a „pékségek”), Argyroprateía („ezüstművesek”), Chalkoprateía („bronzművesek”), ta Olybríou, Constantinianae/Konstantinianaí, ta Amastrianón, Eugeníou, Pérama („Kereszteződés”, ahonnan a komp indult Galatába), Zeúgma, Stauríon, Vlánga és Heptáskalon kerületeket foglalta magába.
Az Ottomán időkben az Aranyszarv virágzó kikötő volt, ahol importőrök, raktárosok, tengerészek és kereskedők tevékenykedtek, ez volt a város kereskedelmi központja ahonnan keskeny utcák, műhelyek és piacok labirintusa vezetett a Topkapı palotához, az Ottomán fővároshoz.
A hely jellege az iparosodás korszakában megváltozott. Ekkor építették az Aranyszarv-öbölre a Galata hidat; gőzhajók érkeztek, majd bevezették az áramot és vasutat építettek. Ebben az időszakban épült az Orient expressz állomásaként szolgáló Sirkeci pályaudvar is. Ekkor a városrészt még mindig fal vette körül és az az áruk és emberek tengeri kapukon át jutottak a városba.
A késői ottomán korszakban a hatalmas vasútállomás mellett olyan más jelentős kőépületeket is építettek, mint a Főposta, és néhány kereskedelmi épületet, mint a 4th Vakıf Han. A korai Török Köztársaság idején Eminönüt kiterjedten felújították, a Yeni Dzsámi előtti teret megnyitották, a Galata híd végén álló fizetőkaput bezárták és a Fűszer Bazárt felújították; a halpiacot eltakarították az Aranyszarv partjáról és megnyílt az út Unkapanınál az új hídnál.
1950-re a környéken állandó forgalmi dugók alakultak ki, amelyet valamelyest tehermentesített a nagy parti út kiépítése egészen az Atatürk nemzetközi repülőtérig.
Bár a kormányszerveket Ankarába költöztették és Isztambul egy hatalmas üzleti metropolisszá alakult, Eminönü megőrizte történelmi arcát . Itt zajlik a Boszporusz és a Márvány-tenger legnagyobb kompforgalma. Az emberek hajón, buszon, vonaton és metrón özönlenek ide.
Napközben a környék megtelik kereskedőkkel, vásárlókkal és turistákkal. A kormányzati épületek és a Beyazıt Egyetem jelenléte is növeli a környék forgalmát.
Eminönü éjszaka csendes környék. A legtöbb épületben irodák és boltok találhatóak. Naponta durván két millió ember halad át Eminönün, de állandó lakosainak a száma csak 30,000. Az itt lakók nagy része konzervatív és a munkásosztály tagja.
Eminönüben található számos történelmi mecset és épület, számos emlék Isztambul leghíresebb látványosságai közül. Eminönüben az utóbbi időben több mecsetet kezdtek felújítani.
Eminönüben minden négyzetcentiméteren üzleteket alakítottak ki, még az aluljárókban is boltok és kebabosok sorakoznak. A nagy tömegben zsebtolvajok tevékenykednek és lépten-nyomon cigaretta- és zsebkendőárus fiúkba ütközünk. A keskeny, zsúfolt utcákat nehéz tisztán tartani.
Néhány ismertebb al-kerület (szemt):
Napközben Eminönü ételkínálata hihetetlenül bőséges, a területen egymást érik a levest, ragut és forró zöldségételeket kínáló „lokanták”. Ezek a kis vendéglők jelen vannak a bazárokban és bevásárlóutcákon, mint például a Hocapaşa utcán a Sirkeci vasútállomás mellett. A dönert, lahmacunt és grillezett makréla szendvicseket régen csónakokról árulták. Az árusítás ezen formáját később betiltották, de még ma is megtalálhatjuk ezeket a jellegzetes ételeket a környéken.
A környéken a legtöbb hely estére bezár, a következő helyeken lehet még ételt venni sötétedés után is:
Az alábbi filmek egyes jeleneteit Eminönüben forgatták:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
