Egyházaskozár
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Egyházaskozár (németül: Ratskoslar) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
| Egyházaskozár | |||
 | |||
| katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Weisz Kornélia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7347 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 681 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″ | |||
 Egyházaskozár
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Egyházaskozár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskozár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Baranya vármegyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad végig, amelyből itt ágazik ki két öt számjegyű bekötőút: dél felé, Hegyhátmarócra a 65 186-os, északkelet felé, Szárász irányába pedig a 65 193-as számú mellékutak. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Mekényes-Mágocs közti 6539-es út is.
A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.
A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.
Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja” címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.
Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a török idők utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.
1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).
1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint.
Lutheránus németek 1756-tól Eszterházy Miklós herceg megbízásából Birkenstock János Henrik parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra (a német Hessen tartományból közvetve, már Tolna vármegyéből, a Mercy birtokról), majd az Urbárium hatására 1762–67. között további telepesek érkeztek. A falu kiépült, vásártartási joggal is rendelkezett. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német.
Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat. A Német Nemzetiségi Egyesület és Énekkar a rendszerváltozás után alakult meg, ápolva a német nemzetiségi kultúrát. A faluról megjelen könyvek időrendben: Pfeiffer János: Egyházaskozár rövid története (magyar és német nyelven 1986.), majd 1997-ben Egyházaskozár története a szerb falu keletkezésétől németek kitelepítéséig. 2004-ben Stefan Reitinger: Egyházaskozár és Laczkó Mihály: Észre sem vettük, magyarok lettünk című könyve.
Polgármesterei
- 1990–1994: Weisz Péter (független)[3]
- 1994–1998: Weisz Péter (független)[4]
- 1998–2002: Weisz Péter (független)[5]
- 2002–2006: Weisz Péter (független)[6]
- 2006–2010: Weisz Péter József (független)[7]
- 2010–2014: Weisz Kornélia (független)[8]
- 2014–2019: Weisz Kornélia (független)[9]
- 2019–2024: Weisz Kornélia (független)[10]
- 2024– : Weisz Kornélia (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 811 | 791 | 769 | 717 | 701 | 696 | 673 | 681 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,7% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 1,4%, evangélikus 15,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (16,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% németnek, 0,9% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 0,4% református, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[12]
- Evangélikus temploma 1786-ban épült.
- Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1996-ban készült el.
- Első és Második világháborús emlékmű
- Lovasudvar
- Itt született Hatos Gusztáv, Baranya megye történetírója.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
