Egyenlő szárnyú szitakötők

Az egyenlő szárnyú szitakötők avagy kis szitakötők (Zygoptera) az egyik legősibb rovarrend, a szitakötők (Odonata) három alrendjének egyike.

Egyenlő szárnyú szitakötők
Kisasszony-szitakötő
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera) Rend: Szitakötők (Odonata) Alrend: Zygoptera
Öregcsaládok
Fátyolkaszitakötők (Calopterygoidea) Sárkány-szitakötők (Coenagrionoidea) Hemiphlebioidea Lestoidea
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Egyenlő szárnyú szitakötők témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Egyenlő szárnyú szitakötők témájú médiaállományokat és Egyenlő szárnyú szitakötők témájú kategóriát.

Megjelenésük, felépítésük

Amint nevük is mutatja, megkülönböztető jellegzetességük, hogy elülső és hátulsó szárnypárjuk alakja és mérete is igen hasonló. Testük az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkénél (Anisoptera) kisebb. Szárnytöveik keskenyek, a szárnyvégek felé csak fokozatosan szélesednek ki. Pihenő helyzetben szárnyaikat a lepkékhez hasonlóan össze tudják csukni. Felülről nézve az összetett szemek közti távolság nagyobb, mint a szemek átmérője.

Életmódjuk, élőhelyük

A párzás után a hím általában a nősténnyel marad, és őrzi azt, amíg el nem helyezi petéit. Több faj hímje valamilyen vízinövény szárába kapaszkodva tartja is a nőstényt, hogy az minél mélyebbre petézhessen.

Petéit csaknem minden faj vízinövények leveleire helyezi. Lárváik kisebbek és karcsúbbak a nagy szitakötőkénél; potrohuk végén háromágú gereblyéhez hasonló fartoldalékot viselnek. A legtöbb lárvái többnyire egy évig fejlődnek, de egyes fajaik a már nyáron további nemzedéket hozhatnak létre, míg más fajok két év alatt fejlődnek ki. Melegebb éghajlaton általános érvényű szabály, hogy a rövidebb lárvaéletű fajok imágója többnyire tovább él – részben éppen ezért a kis szitakötők többnyire messzebbre eljutnak, gyorsabban lakják be az új élőhelyeket, mint a nagyok. A hazai fajok imágói – az erdei rabló kivételével – az ősszel elpusztulnak.

Nem repülnek olyan jól, mint a nagy szitakötők; ezért nem mennek messze a víztől.

Lárváik légzése alapvetően különbözik az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkétől: az oxigént három, az utolsó potrohszelvényükön elhelyezkedő, légcsövekkel sűrűn átszőtt, többnyire hosszúkás, levél alakú, kaudális lamellával vonják ki a vízből. Ezekkel tudnak úszni is, ha pedig kevesebb az oxigén, a lamellákat ide-oda mozgatva cserélik a vizet maguk mellett. Főleg a hínárokon vagy gyökereken megbújva várnak a prédára. Többnyire lassan mászva haladnak: csak akkor úsznak, ha felzavarják őket. Ha valami gyanús dolog közelít feléjük, a kis szitakötők lárvái szorosan az adott növényhez (hínárhoz) tapadnak, igyekeznek szinte beleolvadni annak hengeres szárába. Ha lehet, gyorsan átfordulnak a feltételezett ellenséggel átellenes oldalra. Több faj potrohszelvényeinek hátán és oldalsó szegélyén erős tüskék nőnek, amikkel a lárvák hatásosan védekezhetnek akár a kisebb halak ellen is (emellett határozó bélyegnek is igen alkalmasak). Persze vedlés után ezek is lágyak, és ilyenkor nem védenek. A mérgező bogárlárvák és vízi poloskák ellen az egyetlen hatásos védelem a megelőző támadás.

Rendszertani felosztásuk

Az alrendet négy öregcsaládra és azokon belül összesen húsz családra bontják:

Fátyolkaszitakötők (Calopterygoidea)

• Amphipterygidae
• Színes szárnyú szitakötők – (Calopterygidae, Agrionidae) Magyarországon védett fajaik:
  • kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
• Chlorocyphidae
• Diphlebiidae
• Euphaeidae
• Polythoridae
• Thaumatoneuridae

Sárkány-szitakötők (Coenagrionoidea)

• Légivadászok – (Coenagrionidae) Magyarországon védett fajaik:
  • díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
  • holdkék szitakötő (Coenagrion lunulatum) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
  • lándzsás légivadász (Coenagrion hastulatum) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
  • lápi légivadász (Ceriagrion tenellum) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
  • ritka légivadász (Coenagrion scitulum) Természetvédelmi értéke: 2000 Ft
• Isostictidae
• Széleslábú szitakötők (Platycnemididae)
• Platystictidae
• Protoneuridae
• Pseudostigmatidae

Hemiphlebioidea

• Hemiphlebiidae

Lestoidea

• Chorismagrionidae
• rabló szitakötők (Lestidae)
• Lestoideidae
• Megapodagrionidae
• Perilestidae
• Synlestidae

(A vastaggal kiemelt családok egyes fajai Magyarországon is élnek.)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Egyenlő szárnyú szitakötők témájú médiaállományokat.

• Az Odonata rend leírása
• Brehm: Az állatok világa
• greenfo: Védett, veszélyeztetett fajok
• Hazai szitakötők
• Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak törzse
• Classis: Parainsecta (Entognatha) - osztálya^{[halott link]}
• Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap