szanszkrit nyelven alkotó költő i. sz. 1200 körül From Wikipedia, the free encyclopedia
Dzsajadéva (Jayadeva), szanszkrit nyelven alkotó költő i. sz. 1200 körül élt, hindu brahmin családból származott. Legismertebb műve a Gíta Govinda eposz, amely a Visnu-avatár Krisna isteni szerelmét meséli el hitvese, Rádha iránt. A mű nagy jelentőségű a hinduizmus bhakti[1][2] tradíciójának fejlődése szempontjából is.
Dzsajadéva | |
Dzsajadéva imádkozik Visnuhoz | |
Született | 1170 körül India, Orisza |
Elhunyt | 1245 (74-75 évesen) India, Orisza |
Nemzetisége | bengáli |
Házastársa | Padmavati |
Foglalkozása | költő |
Iskolái | Kurmapataka |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Dzsajadéva témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsajadéva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dzsajadéva Kenduliszaszanban (akkoriban Kenduvilva) született, 1170 környékén, a Pracsi völgyben, az Oriszai templomváros, Puri közelében. Dzsajadéva születésének idején Oriszában a keleti Ganga-dinasztiából származó király Csodaganga Déva uralkodott. Ő és fia, Rághava uralkodása alatt komponálta a költő a Gíta Govinda szanszkrit nyelven írt eposzt. Csodaganga Déva eredetileg a hinduizmus saiva[3] ágának pártfogója volt, de Puri környékének odaadása Krisna iránt erősen befolyásolta, ezért Krisna hívő vaisnavává[3] vált.
A költő szülei Bodzsadéva és Rámadévi. Templomi feliratokról ma már ismert, hogy Dzsajadéva Kurmapataka nevű helységben tanult szanszkrit költészetet. Később feleségül vette Padmavatit, aki a templomi feliratok szerint templomi táncos, dévadászi[4] volt.
Pracsi völgy régóta hódolt Mádhavának,[5] más néven Krisnának.[6] Dzsajadéva idejében a helyet a vaisnava brahminok által uralt vallásos kegyhelyként ismerték. Kenduliszaszan még ma is tele van Mádhava képekkel. Kétségtelen, hogy a nagy költőt befolyásolta a környezet szellemisége, amikor megírta nagy eposzát, a Gíta Govindát.
A Lingarádzsa-templomban, az újabban felfedezett Mádhukésvar-templomban és a Szimhacsal-templomban felfedezett feliratok alapján, amelyeket Dr. Szatjanarajan Rádzsaguru olvasott és értelmezett, rápillanthatunk Dzsajadéva korai életére. Ezek a feliratok leírják, hogy Dzsajadéva tagja volt a kurmapatakai iskola tanári karának. A kendulszaszani gyermekkori oktatás után Kurmapatakában tanult, tapasztalatokat szerzett a versek írásában, a zenében és táncban.
A legkorábbi említés Dzsajadéváról, Oriszán kívüli területről, Csand Baradái-től a Prithviradzs tartománybeli csauhani udvari költőtől származik. A következő, legkorábbi Oriszán kívüli utalás Rádzsa Szarangadév i. sz. 1201-ből származó felirata. Ezekből a nyilvántartásokból megállapítható, hogy a Gíta Govinda akkoriban már egész Indiában népszerű lett, talán azért, mert rendszeresen szerepelt a Puri beli Dzsagannáth templomban.
Néhány további részlet Dzsajadéváról megtalálható egy oriszai vaisnava költő, Madhava Patnaik egy könyvében, aki egyidőben élt Csaitanjával a tizenötödik században. Madhava Patnaik könyve tiszta képet ad Csaitanja látogatásáról Puriban. Megemlíti, hogy Csaitanja látogatást tett Kenduliszaszanban, közel Purihoz, hogy kifejezze hódolatát Dzsajadéva előtt, és felolvasott részleteket a Gíta Govindából. A könyv megemlíti, hogy valóban Kenduliszaszanban született a költő. Madhava Patnaik könyve beszámol Dzsajadéva korai életéről, ahogy a Puri környéki legendákban hallotta. Ezek szerint Dzsajadéva már kora gyermekkorában kiválóan ismerte a hinduizmus szent könyveit, a sásztrákat és a Puránákat.
Himnuszok a szikh vallás szent könyvébe
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.