(1800–1875) királyi biztos, megyei főszolgabíró, táblabíró, honvéd alezredes, kormánybiztos, nemzetőrparancsnok From Wikipedia, the free encyclopedia
Dobozy István (Vajda, Bihar vármegye, 1800. február 12. – 1875. július 17.) királyi biztos, megyei főszolgabíró, táblabíró, honvéd alezredes, kormánybiztos, nemzetőrparancsnok.
A jogot Debrecenben végezte, majd 1815-ben, I. Napóleonnak Elba szigetéből kijövetelekor a Coburg dzsidás ezredbe mint hadapród állt be. Több csatában vett részt és ezredével Párizsba bevonult, ahonnét kilenc hónap múlva hazájába visszatért és Bécsben még egy évig szolgált. 1825-ben Bihar megyében esküdt lett; később mint al- és főszolgabíró az Érmelléki járásban működött. 1848. október 25-én az általa szervezett bihari nemzetőrökkel a fölkelő románok ellen indult és azokat szétverte, majd november 19-én báró Vay Miklós királyi biztos őrnagyi ranggal kinevezte kormánybiztosnak. Ettől fogva többnyire Erdélyben és Kraszna megyében működött, szabadcsapatokat állított és azok élelmezését eszközölte. 1849. január 28-án a honvédelmi bizottmány nemzetőri őrnaggyá nevezte ki, egy általa alakított szabad csapattal Erdélybe ment és segéde lett Csányi kormánybiztosnak, akit a hadjáratban követett. Április 12-én alezredessé és Marosvásárhely város és szék kormánybiztosává nevezték ki, a városi tanácsot újjáalakította és júliusban a Dobozy-csapatot szervezte. Az oroszoknak másodszori betörésekor ő is elhagyta Marosvásárhelyt és vajdai birtokára vonult; később önként feljelentette magát és 1851. október 7-én a pesti császári haditörvényszék négy évi várfogságra ítélte, melyet az aradi várban töltött ki, mire ismét Vajdára családjához vonult; azonban az osztrák kormány által csaknem mindenétől megfosztva, Debrecenben mint a Berettyó-szabályozási társulat elnöke tartotta fenn családját. 1860-ban a debreceni honvédegylet korelnökévé és a magyar minisztérium alakulásával rendes elnökévé választották.
1849-ben kiadott proklamációi:
Arcképe kőnyomatban Laufer Ignác műintézetében a Vahot Imre által szerkesztett Honvédek Könyve (Pest, 1868.) IV. füzete mellett jelent meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.