Disszugáz

A disszugáz^[1] (idegen írásmóddal dissous gáz) oldott gázt jelent (dissous francia szó: ’oldott’), de általában a lánghegesztéshez használt acetilént (C₂H₂) értjük alatta.

Az ömlesztő hegesztéshez koncentrált hőhatást kell biztosítani. Ehhez valamilyen éghető gázt oxigénnel keverve égetnek el erre alkalmas berendezéssel, hegesztőpisztollyal. Az éghető gáz lehet hidrogén, acetilén, propán-bután stb., de általában acetilént alkalmaznak. Az acetilént régebben közvetlenül a kis nyomású acetilénfejlesztőből származó acetilénnel végezték úgy, hogy kalcium-karbidra vizet öntöttek, és a reakcióból acetilén és kalcium-hidroxid keletkezett (CaC₂+2H₂O=C₂H₂+Ca(OH)₂). Manapság az acetilént ipari méretekben metánból állítják elő parciális oxidációval (2CH₄+3/2O₂=C₂H₂+3H₂O).

Az acetiléngáz a nyomás kismértékű emelkedésével és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogatnövekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és szénre esik szét. Gázpalackban való tárolásának az a nehézsége, hogy a legtöbb gázzal ellentétben nagy nyomáson nem cseppfolyósítható: kritikus nyomása 2 bar, és kritikus térfogata is kicsi. A palackozáshoz azt a tulajdonságát használják fel, hogy jól oldódik acetonban. 1 liter aceton 1 bar nyomáson, 15 °C-on körülbelül 24 liter acetiléngázt képes elnyelni. Ezt az acetilén–aceton elegyet a palackon belül egy porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack robbanásának megakadályozása. A massza lehet kalcium-hidroszilikát vagy azbeszt, kovaföld és cement porózus keveréke.

A disszugázt hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba, amelyben a maximális nyomás 15, legfeljebb 20 bar. Ezen a nyomáson 1 liter aceton 360 liter acetilént nyel el szobahőmérsékleten. Egy 40 literes palackban 16 liternyi aceton van, ami 15 bar nyomáson 5400 liter tárolható disszugázt jelent. A disszugázpalack sárga színjelzést visel. Hegesztéskor a hegesztőpisztolyban lezajló égést oxigén hozzákeveréssel biztosítják. Mind az acetilént, mind az oxigént nyomáscsökkentő szelepen át vezetik az égőbe. Megemlítendő, hogy az összes palackozott gázok közül egyedül a disszugázpalack reduktorát rögzítik kengyeles megoldással, a többit menetesen.

Az acetilén elégetésekor lejátszódó kémiai reakció egyenlete:

2C₂H₂ + 5O₂ = 4CO₂ + 2H₂O,

ami azt jelenti, hogy a tökéletes égéskor 1 m³ acetilénhez 2,5 m³ oxigénre van szükség, aminek egy része a környező levegőből származik. A gyakorlatban az ideális állapottól, azaz a semleges lángtól gyakran eltérnek, elsősorban a hegesztett tárgy anyagától függően.

Források

1. Írásmódja a Magyar helyesírási szótár (Akadémiai Kiadó, Bp., 2017, 108. o.) alapján

• Dr. Kovács Mihály: Hegesztés. Tankönyvmester Kiadó, 2003. ISBN 9639460400
• Szabó László: Forgácsolás, hegesztés Hozzáférés: 2013. március 28.
• Az acetiléngáz tulajdonságai, veszélyei, palackozása^{[halott link]}