A Dalmát Királyság uralkodó államfője (1815–1918) From Wikipedia, the free encyclopedia
Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Dalmácia a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz került, melynek élére a király helyett ideiglenes kormány került.
| Dalmácia királya | |
 | |
 | |
IV. Károly király 1916. november 21. – 1918. november 16. | |
| Adatok | |
| Ország | Dalmát Királyság |
| Megszólítás | Ő Királyi Felsége |
| Első | IV. Krešimir |
| Utolsó | IV. Károly |
| Uralkodóház |  Habsburg–Lotaringiai-ház(1780-1919) |
| Nyughely | Császári kripta |
| Cím része | Magyar király |
| A címmel járó további titulusok | Horvátország királya Szlavónia királya |
| Regnálás kezdete | 1058 |
| Regnálás vége | 1918. november 16. |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A címet Horvátország minenkori királya birtokolta 1058-tól 1102-ig, mikor Kálmán király meghódította a királyságot. A király minden bizonnyal 1106-ban vette fel a Dalmácia királya címet, amelyet a magyar koronás fők 1918-ig megszakítatlanul viseltek.[2] 1797-ben Dalmácia a Habsburgok koronaföldjévé vált a Campo Formio-i békével és végül Napóleon vereségével. Korábban Magyarország és Horvátország királyaként a Habsburg császárok birtokolták, mivel a középkor óta a horvát, majd a magyar királyi cím része volt.[3]
A címet először a Horvát Királyság uralkodói használták, míg Kálmán magyar király meg nem hódította a királyságot.
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
|---|---|---|---|---|
 |
IV. Krešimir (1058–1074) |
 Trpimirović-ház |
||
.svg){kind=small} |
Dmitar Zvonimir (1074–1089) |
|||
|
I. István (1089–1090) |
|||
 |
Álmos mint herceg (1090–1093) |
.svg){kind=small} |
Árpád-ház |
Magyar királyi herceg |
|
Svačić Péter (1093–1102) |
Snačić-ház | Horvátország királya |
A Horvát Királyság 1102-es meghódításától a címet a mindenkori magyar király viselte.[4]
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
|---|---|---|---|---|
.jpg) |
Kálmán (1106–1116) |
|
Árpád-ház |
Magyar király Horvát király |
.jpg) |
II. István (1116–1131) |
| ||
_Béla_király.jpg) |
I. Béla (1131–1141) |
| ||
 |
I. Géza (1141–1162) |
| ||
 |
III. István (1162–1172) |
| ||
 |
II. Béla (1172–1196) |
.svg){kind=small} | ||
 |
Imre (1196–1204) |
.svg){kind=small} | ||
 |
I. László (1204–1205) |
.svg){kind=small} | ||
 |
I. András (1205–1235) |
.svg){kind=small} | ||
.jpg) |
III. Béla (1235–1270) |
.svg){kind=small} | ||
.jpg) |
V. István (1270–1272) |
.svg){kind=small} | ||
.jpg) |
II. László (1272–1290) |
.svg){kind=small} | ||
.jpg) |
II. András (1290–1301) |
.svg){kind=small} | ||
.jpg) |
Vencel (1301–1305) |
.svg){kind=small} |
 Přemysl-ház | |
.jpg) |
Ottó (1305–1307) |
.svg){kind=small} |
 Wittelsbach-ház | |
(1307–1309) | ||||
.jpg) |
I. Károly (1309–1342) |
.svg){kind=small} |
 Anjou-ház |
Magyar király Horvát király |
.jpg) |
I. Lajos (1342–1382) |
.svg){kind=small} |
Magyar király Horvát király Lengyel király | |
.jpg) |
Mária (1382–1385 1386–1395) |
.svg){kind=small} |
Magyar királynő Horvát királynő | |
.jpg) |
II. Károly (1385–1386) |
.svg){kind=small} |
Magyar király Horvát király Nápoly-szicíliai király | |
.jpg) |
Zsigmond (1387–1437) |
 |
 Luxemburg-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király Német király Német-római császár |
.jpg) |
Albert (1437–1439) |
.svg){kind=small} |
 Habsburg-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király Német király |
.jpg) |
III. László (1440–1457) |
.svg){kind=small} |
Magyar király Horvát király Cseh király | |
.jpg) |
I. Ulászló (1440–1444) |
.svg){kind=small} |
 Jagelló-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király Lengyel király |
.jpg) |
I. Mátyás (1457–1490) |
_big.svg){kind=small} |
_v2.svg){kind=small} Hunyadi-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király |
 |
II. Ulászló (1490–1516) |
.jpg){kind=small} |
Jagelló-ház | |
.jpg) |
II. Lajos (1516–1526) |
.svg){kind=small} | ||
 |
I. János (1526–1540) |
_(1526-1540).svg){kind=small} |
 Szapolyai-ház |
Magyar király Horvát király |
 |
II. János (1540–1571) |
 |
Magyar király Horvát király Erdélyi fejedelem | |
_-_Bildnis_König_Ferdinand_I.jpg) |
I. Ferdinánd (1526–1564) |
 |
Habsburg-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár |
 |
Miksa (1564–1576) |
 | ||
 |
Rudolf (1576–1608) |
 | ||
.jpg) |
II. Mátyás (1608–1619) |
| ||
 |
II. Ferdinánd (1619–1637) |
| ||
.jpg) |
III. Ferdinánd (1637–1657) |
 | ||
 |
IV. Ferdinánd (1647–1654) |
 | ||
 |
I. Lipót (1657–1705) |
 | ||
 |
I. József (1705–1711) |
 | ||
 |
III. Károly (1711–1740) |
 | ||
 |
Mária Terézia (1740–1780) |
 | ||
.jpg) |
II. József (1780–1790) |
 |
Habsburg–Lotaringiai-ház |
Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár |
 |
II. Lipót (1790–1792) |
 | ||
I. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Uralkodási évek |
Címere | Házassága | Elhunyt |
|---|---|---|---|---|---|
 | I. Ferenc (1797–1835) | 3 hónap, 15 nap | .svg) | ∞ 1790. augusztus 19. Gyermekeik száma: 12 Ausztriai Mária Ludovika ∞ 1808. január 6. nem születtek gyermekeik Bajor Karolina Auguszta ∞ 1816. október 29. nem születtek gyermekeik | Bécs, Ausztria (67 évesen) |
 | I. Ferdinánd (1835–1848) | 9 hónap | .svg) | ∞ 1831. február 12. nem születtek gyermekeik | Prága, Csehország (82 évesen) |
 | I. Ferenc József (1848–1916) | 11 hónap, 19 nap | .svg) | ∞ 1831. február 12. Gyermekeik száma: 4 | Bécs, Ausztria (86 évesen) |
| | VI. Károly (1916–1918) | 11 hónap, 21 nap |  | ∞ 1911. június 13. Gyermekeik száma: 8 | Funchal, Portugália (34 évesen) |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
