Dögmező
falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dögmező (románul Dumbrăvița) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
| Dögmező (Dumbrăvița) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Ispánmező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskaján |
| Irányítószám | 427031 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32875 |
| Népesség | |
| Népesség | 630 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 24° 11′ 04″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bethlentől északra, a Czibles-patak mellett, Jávorvölgy, Középfalva, Ispánmező és Kiskaján közt fekvő település.
A település nevét a holtnak vagy dögnek nevezett lefolyás nélküli vize után kaphatta, amelyet román D'ug neve is valószínűsít.
Nevét az oklevelek 1456-ban említi először oklevél Dengmezew néven.
1485-ben Deugmezew, 1576-ban Degmezeő, 1608-ban Deghmezeo, 1608-ban Dögmező és 1611-ben is Degmezeő néven írták.
A település kezdetektől fogva a Harinnay Farkas család birtoka volt és Szészárma tartozéka.
1456-ban V. László király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta Harinnay Farkas Jánostól és azt Farkas Tamás fiainak Jánosnak és Miklósnak adta.
1560-ban a Farkas családból való Farkas Farkas birtokának írták.
1596-ban Tahy István birtoka volt, aki azt nejére Kendy Zsuzsannára hagyta.
1607-ben Kendy István birtoka volt, 1618-tól a Haller család, Haller Zsigmond volt birtokosa. A Haller család tagjaié volt 1650-ig.
1663-ban I. Apafi Mihály az ekkor Béldy Pálnál zálogjogon levő birtokot Bethlen Farkasnak, Gergelynek és Eleknek adományozta. A Bethlen családé volt még 1898-ban is.
1891-ben 911 lakosa volt, ebből 6 római katolikus, 864 görögkeleti ortodox román és 41 izraelita volt.
1910-ben 941 lakosa volt, ebből 4 magyar, 24 német, 890 román, melyből 104 görögkatolikus, 810 görögkatolikus ortodox, 26 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának része volt.
- Görögkeleti temploma az 1800-as évek végén épült. Egyike volt a környék legdíszesebb templomainak.
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
