Czakó Elemér

Szentiváni Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16. – Budapest, 1945. április 30.)^[4] könyvkiadó és iparművészeti szakíró.

Czakó Elemér
Született	1876. december 16.[1] Szolnok
Elhunyt	1945. április 29. (68 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kastenhofer Ilona (h. 1899–1945)
Foglalkozása	író művészettörténész muzeológus szakíró
Tisztsége	helyettes államtitkár (1923. május – )
Sírhelye	Farkasréti temető (42-1-72/73)[2][3]
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Czakó Péter és Tóth Julianna fia. Tanulmányait Párizsban és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1897–1898 között az egyetemi könyvtár gyakornoka, 1899-től az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa lett 1905-ig. Az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak Czakó Elemér volt a rendezője. 1907-től a múzeum őre, 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója. 1915-ben helyettes államtitkári címet kapott. 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa, 1925–1934 között az Egyetemi Nyomda főigazgatója volt. Szerkesztette Az iparművészeti iskola évkönyvét (1912–1916 között), a Közművelődést (1927), A királyi magyar egyetemi nyomda története című jubiláris kiadványt (többekkel, Budapest, 1927).

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja

Felesége Kastenhofer Ilona (1880–1974) volt, akit 1899. augusztus 31-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.^[5]

Gyermekei:

• dr. Czakó Tibor (1905–1966)
• Czakó Leona Ilona (1903–1931)

Művei

• A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (Budapest, 1902)
• Kolozsvári Márton és György XIV. századbeli szobrászok (1905)
• A nagybányai typarium (1906)
• Czéhbeli képírók Kolozsvárt (1908)
• A magyar iparművészet szereplése a Milánói Nemzetközi Világkiállításon (Budapest, 1907)
• A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Története 1577–1927 (szerkesztve: 1927)
• A magyaros ízlés - Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből (Györgyi Kálmánnal, 1930)
• Amit a gyermeknek arról mondani lehet (1931, szerzői kiadás)
• A magyarság néprajza 1–4, s. a. r., (1933–1937)
• Cirill-betűs könyvek Budán (Budapest, 1939)
• Ábécénk életrajza (Budapest, 1939)
• Széchenyi, a legnagyobb és leghívebb magyar (1941)
• A bélyeggyűjtés értelme (Budapest, 1941)