(1604–1694) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya From Wikipedia, the free encyclopedia
Felsőcsúti Csuty Pál (1604 körül – Návoly, 1694. szeptember 25.) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya.
Csuty Pál | |
Született | 1604 |
Elhunyt | 1694. szeptember 25. (89-90 évesen) Návoly |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Csuty Benedek |
Foglalkozása | Nyitra vármegyei tisztviselő, várkapitány |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csuty Benedek Pozsony vármegyei szolgabíró,[1] később helyettes alispán[2] Halácsy Borbálával kötött (második) házasságából született. Benedek Eszéky Magdolnával való első házasságából 4 féltestvére is ismert, ezen kívül volt egy édesnővére is. Apja még fiatal korában elhunyt, de tanulmányait sikerült folytatnia. Előbb Dezsericzky Mihály Trencsén vármegyei jegyzőnél tanult jogot, majd 1626-1630 között és 1632-ben a Nagyszombati Jezsuita Gimnáziumban is tanulhatott.[3]
1636-ban szintén feltűnik egy Pál a Szatmári Református Kollégium matrikula kódexében,[4] illetve 1647 augusztusában Szamoskéren szolgált lelkészként.[5] 1647 márciusában elhunyt felesége. Azonosságuk egyelőre nem bizonyított.
Ravatali gyászbeszéde szerint Illésházy Gáspár (1593-1648) titkára,[6] majd utódai Illésházy Gábor (†1667)[7] és Illésházy György (†1684) udvarának igazgatója lett.[8] Ezután Nádasdy Ferenc (1625-1671) jószágigazgatója, majd pedig Rákóczy Ferenc (1645-1676) birtokintézője volt.[9] 1664-ben Pápán szolgált kapitányként,[10] ezen minőségében aktívan részt vett a Szentgotthárdnál csatát vesztő törökök üldözésében,[11] végül 1665-től a Lednici uradalom kapitánya volt. Valószínűleg a kistapolcsányi várkapitányságot szánták neki, azt azonban végül a lévai hős Szobonya István kaphatta.[12] Egyes levelek tanúsága szerint feltételezhetően ugyanott szolgált még 1669-ben[13][14] és 1670-ben[15] is. 1669-ben e minőségében Nyitraszegen vette át Zrínyi Péter 11 darab elismervényét.[16] A Wesselényi-összeesküvés bukása után 1672-ben szolgabíróként többekkel a Nyitra vármegyén átvonuló nyugati hadakat kisérte.[17] 1680-ban még eljárása folyt Nyitra vármegyében.[18]
Valószínű, hogy eleinte kapcsolatrendszerének kialakításában nagy hatása lehetett rokonainak, korán elhunyt atyjának vagy például nagybátyjának Gáspárnak, aki szintén Illyésházy, majd Thurzó, végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szolgálatában állt, illetve a valószínűleg szintén rokon István és Mihály testvéreknek, akik Thurzó familiárisok is voltak egyben.
Peter Keresteš szerint návolyi birtokát, ahol végül letelepedett, 1647[19]-1652[20] között szerezte, ottani szerződések azonban még 1654-ből is ismertek.[21] 1657-ben nemesnebojszai házát zálogba bocsátotta,[22] 1656-ban, majd pedig 1669-ben a nemeskajali földjeit is elzálogosította.[13] 1678-ban rendezte felesége révén szerzett kerpelényi birtokainak helyzetét.[23] Návolyon bíróként is szolgált. Erről Ali Ripain érsekújvári török pasa 1675-ös fenyegető levele tanúskodik, amelyben adófizetésre akarta kényszeríteni a falut.[24] Szolgabírói tevékenysége főként a nemesi összeírásokból ismert.[25] Ezen hivatalát elsősorban Bajmócon végezhette 1669-1682 között.[26]
1680-ban a kuruc hadak éjnek idején felforgatták családi házát, levelesládáját és őt magát rabságba vetették,[27] ami miatt még 1685-ben is kellemetlenségei voltak a vármegyei hatóságokkal.[28] Fennmaradtak naplótöredékei is (1642-1673, illetve 1693-1697),[29] melyek szerint háromszor nősült. Első felesége 1642-től Zerdahelyi Tamás lánya Judit,[30] a második 1648-tól nagyugróci Bossányi János lánya Katalin, a harmadik pedig 1652-től (?) regőczi Huszár Mátyás és ozori és kohanóci Ottlik Anna lánya Zsuzsanna[31] volt. Mindegyikük ismert köznemesi családból származott, ami megfelelhetett Pál társadalmi helyzetének. Első két felesége, illetve gyermekei többsége (összesen 9 ismert) korán elhaltak,[32] csupán a harmadik házasságából származó 3 gyermeke érte meg a felnőttkort és csak Gáspár nevű fiától ismert a család további leszármazása.[33]
Ravatali gyászbeszéde[34] fontos szlovák nyelvtörténeti forrás.[35]
Címerpecsétje számos hivatali ügyiraton megtalálható. 1676. május 20-i Szalakuszon létrejött Csergheő családbeli egyezség okiratán is szerepel nyolcszögű gyűrűspecsétjének vörösviasz-lenyomata, melyben a pajzsban kétfarkú jobbra lépő oroszlán jobbjában kardot, baljában valószínűleg kettőskeresztet tart. Koronás sisakdíszben növekvőn, felirata CZVTI PÁL.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.