Budapest egyik városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.
| Csepel-Szigetcsúcs | |
 | |
| A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Városhoz csatolás | 1930[1] |
| Korábbi rangja | Csepel város külterülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2001)[2] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel-Szigetcsúcs
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″ | |
A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.
Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.
Nagyrészt beépítetlen terület.
A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye az 1914-1927 között felépült Szabadkikötő.[3][4][5] 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács,[6] majd 1928. október 20-án avatták fel.[7] 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.[8] Azóta hivatalosan Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (rövidítve: BSZL) a neve.[9] Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és egy petróleum öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.[10]) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja.[11] A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.[12] A ráckevei ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész ("Francia") öböl eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.
A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva[1] – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.[13][14][15]
A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű személygépkocsi-értékesítő cége, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat a győri (Szérűskert utca 2-10, 1980) a debreceni (Monostorapályi út 33, 1977) és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban két csepeli átvevő telephelyen működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14 szám alatt.[16] A Merkur a rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.[17][18]
Itt adták át 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása.[19] Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.[20]
A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.[21]
Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.[22]
A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendező vasútállomás irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcát át közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
