Csepel-Szigetcsúcs

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.

A Csepel-sziget északi bejárata, Weiss Manfréd emlékműve

Csepel-Szigetcsúcs
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ
Közigazgatás
Település	Budapest XXI. kerülete
Kerület	Budapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás	1930[1]
Korábbi rangja	Csepel város külterülete
Népesség
Teljes népesség	90 fő (2001)[2] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Szigetcsúcs Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″47.451944444444, 19.070555555556

Fekvése

A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.

Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.

Története

Nagyrészt beépítetlen terület.

A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye az 1914-1927 között felépült Szabadkikötő.^[3][4][5] 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács,^[6] majd 1928. október 20-án avatták fel.^[7] 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.^[8] Azóta hivatalosan Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (rövidítve: BSZL) a neve.^[9] Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – az alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és a Petróleum-öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.^[10]) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja.^[11] A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.^[12] A ráckevei ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész („Francia”) öböl eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.

A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva^[1] – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.^[13][14][15]

A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű autókereskedő cége, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat a győri (Szérűskert utca 2–10, 1980) a debreceni (Monostorapályi út 33, 1977) és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban két csepeli átvevő telephelyen működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4.-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14. szám alatt.^[16] A rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.^[17][18]

Itt adták át 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása.^[19] Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.^[20]

A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.^[21]

Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.^[22]

Közlekedés

A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendező vasútállomás irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcát át közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.