Remove ads
(1945–) erdélyi magyar költő, közíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. január 30. –) irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár.
Cseke Péter | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1945. január 30. (79 éves) Recsenyéd |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Tanított az egyetemen, 1990 után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén. Doktorátusvezető, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja. 1990-től a Korunk szerkesztője.
A Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa. Versei a Vitorla-ének című lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion című magyar antológiájában (1967) jelentek meg. Kommunikációs tevékenységével támogatta a Zerindi Képtár létrehozását. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása című tanulmányában (Korunk, 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól vízkeletig (riportok, 1976).
Szerepelt az Emberarcok című riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), a Tollal, fegyverrel (1977) című gyűjteményben és a Kötések, sodrásban[2] című riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltetett fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudományos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések című kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a közelmúlt és a jelen irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatta meg. Kiemelkedett közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát című írás. Egyik utóbbi kötete A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.)
A romániai magyar irodalom és sajtó története, sajtóelmélet, szociográfia.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.