Csíkszentkirály
falu Romániában, Hargita megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Csíkszentkirály (románul Sâncrăieni, németül Heilkönig) falu Romániában Hargita megyében.
| Csíkszentkirály (Sâncrăieni) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Csíkszentkirály | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537265 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| SIRUTA-kód | 85699 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2476 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 2332 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 46,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 658 m | ||
| Terület | 53,30 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 25° 50′ 22″ | |||
 | |||
| Csíkszentkirály weboldala | |||
 | |||
Fekvése
Csíkszeredától 7 km-re délkeletre, az Alcsíki-medence északi végénél, az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Csíkzsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falut ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklondfalva és Kincseszeg.
Nevének eredete
Nevét Szent István királynak szentelt középkori templomáról kapta.
Története
Ősidők óta lakott hely. Területén kő-, bronz-, vaskori és a Sütőkertben végzett ásatások során Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek.[2]
A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először. 1566-ban Zent Kyraly, 1567-ben Zent kiralij, 1614-ben Szentkirály néven írták. 1614-ben végzett összeíráskor Szentkirályon 138 családfőt számoltak össze. 1694-ben a falu mellett futamították meg a Csíksomlyónál megvert tatár sereget a csíki székelyek, 8000 székely foglyot szabadítva ki. 1720-ban Léstyán Mózes katolikus paptanár nevét említette egy oklevél. 1910-ben 1606 lakosából 1601 magyar volt, melyből 1537 római katolikus, 38 görögkatolikus, 21 református volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Alcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2429 lakosából 2382 magyar, 27 román és 20 cigány volt.
2004-ig a községhez tartozott Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Fitód és Hosszúaszó, illetve Csíkszentimre és Csíkszentimrei Büdösfürdő, amelyekből megszervezték az önálló Csíkszentlélek községet, illetve Csíkszentimre községet.[3]
Nevezetességek
- Római katolikus temploma román kori alapokra épült a 15. század második felében. 1759 és 1773 között bővítették és tornyát magasították. 1790-ben előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építettek hozzá.
- A falutól délre eső temetőben áll az 1528-ban épített temetőkápolna, melyet 1822-ben és 1866-ban újjáépítettek.
- Határában az Olt szűk völgye feletti Háromtetejnek nevezett dombon az Andrássyak ősi várkastélyának romjai látszanak.
- A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. Legnevezetesebbike a "Hargita Gyöngye".
- Az Olt hídja melletti borvizes lápos terület a Borsáros természetvédelmi terület. Mellette láthatók az 1891-ben létesített, majd 1930-ban megújított fürdő romjai.
- A falunak néprajzi múzeuma van.
Csíkszentkirály természeti kincsei
Híres emberek
- Itt született 1813-ban Simon Péter Jukundián ferences énekszerző, író a csíksomlyói tanítóképző egykori igazgatója.
- Itt született 1847-ben Vitos Mózes pap, író, helytörténész.
- Itt végezte elemi iskoláit, itt élt Tivai Nagy Imre (1849–1931), közíró.
- Itt született Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12. – Székelyudvarhely, 2008. július 14.) egyházi író, egyháztörténész.
- Itt született 1921. november 29-én László Gábor közgazdász, erdészeti szakíró.
- A faluból származik az ősi székely-magyar grófi Andrássy család.
- Itt van eltemetve Cseke Vilmos matematikus, egyetemi tanár.
Testvértelepülések
Jegyzetek
Források
További információk
.svg){kind=small}
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.