Remove ads
brazil labdarúgó, edző From Wikipedia, the free encyclopedia
Cláudio André Mergen Taffarel (Santa Rosa, Rio Grande do Sul, 1966. május 8. –) világbajnok brazil labdarúgó, edző. Német és olasz felmenői is vannak.
Cláudio Taffarel | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Taffarel 2018-ban | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Cláudio André Mergen Taffarel | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1966. május 8. (58 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Santa Rosa, Brazília | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | brazil | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 180 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 74 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | kapus | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cláudio Taffarel témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutását Brazíliában kezdte az Internacional csapatánál. 24 évesen szerződött Európába a Parma csapatához, amellyel 1992-ben Olasz Kupát, egy évre rá KEK-et nyert. Három év után a Reggiana csapatához igazol, majd egy évre rá, 1994 nyarán már világbajnokként szerződött újra Brazíliába, az Atlético Mineiróhoz. 1998-tól játszott újra európai csapatban, a Galatasaray kapusaként számos címet megnyert. Kétszeres török bajnok (1999, 2000), kétszeres török kupagyőztes (1999, 2000) lett, 2000-ben az Arsenal elleni döntőben megnyerte az UEFA-Kupát és a Real Madrid ellen a Szuper Kupát is. Egy évre rá a Bajnokok Ligájában negyeddöntőig jutott. Pályafutása végén, 35 évesen még két évre a Parma játékosa lett, így újra tagja volt egy Olasz kupa győztes csapatnak.
Taffarel már 17 évesen bekerült a brazil válogatottba. Ezüstérmet nyert Szöulban az 1988-as olimpián, aranyérmet az 1989-es Copa Américán. Három világbajnokságon volt a válogatott tagja, 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban.
Két újabb Copa América-érem (ezüst 1991-ben és arany 1993-ban) után 1994-ben ért pályafutása csúcsára, amikor aktív tagja volt a világbajnok brazil válogatottnak. Taffarel mindössze egy gólt kapott a csoportmérkőzések során és az egyenes kieséses szakaszban is csak kettőt (nem számítva a döntő tizenegyespárbajában kapott két gólt), így hatalmas része volt csapata végső győzelmében. Négy évvel később mind játékában, mind eredményeiben csaknem megismételte korábbi sikereit; a Hollandia elleni, büntetőkkel 4-2-re megnyert negyeddöntőben két tizenegyest védett ki, végül a döntőig vezetve csapatát címvédőként ezüstérmet szerzett. A két világbajnokság között újabb ezüstérmet 1995-ben és aranyérmet 1997-ben szerzett a Copa Américán.
101 válogatottságával hazájában válogatottsági rekorder a kapusok között. 2003-ban, visszavonulásakor korábbi edzője, Carlos Alberto Parreira búcsúmeccset kívánt szervezni számára, ő azonban visszautasította azt, mondván, nem szereti a felhajtást. Egy évre rá szerepelt az 1994-es döntő tízéves évfordulóján rendezett emlékmeccsen a Los Angeles Memorial Coliseumban.
2004 áprilisában rövid ideig a Galatasaray kapusedzője volt, amikor korábbi csapattársa, az akkori vezetőedző Gheorghe Hagi hívta egykori klubjához.
Hazatérve Atlético Mineiro-csapattársával, Paolo Robertóval játékosügynökséget hozott létre fiatal tehetségek felkutatására és menedzselésére.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.