növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A törpe sás vagy lappangó sás (Carex humilis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.
Törpe sás | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó lappangó sás (Csehország, Brno) | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Carex humilis Leyss. | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe sás témájú médiaállományokat és Törpe sás témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
Kontinentális, eurázsiai növény. A Magyar-középhegységben gyakori, például a Börzsönyben él.[1] valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai,[2][3] míg a Dunántúlon és az Alföldön ritkább.
Kör alakban terjedő, tömött, igen sűrű, alacsony gyepet alkotó növény. Gyöktörzse vaskos, megnyúlt.
Vékony, enyhén érdes és háromélű, a leveleknél sokkal rövidebb szára 2–10 centiméter magasra nő. A tőlevelek hüvelye piros, foszladozó. A szürkészöld, érdes, kihegyezett levéllemez 1–2 milliméter széles, 10–25 centiméter hosszú, keskeny szálas, többnyire serteszerűen összegöngyölt. Virágzatában egyetlen, hosszú nyelű, 1–1,5 centiméter hosszú, hengeres porzós füzérke és 2-3 lejjebb és egymástól távolabb álló, többnyire háromvirágú termős füzérkét találunk. A pelyvák tompák, pirosas barnák, szegélyükön széles fehér hártyával. A tömlő 3–4 milliméter hosszú, visszás tojásdad, háromélű, sűrűn, finoman szőrözött, benne három bibével.
Termés visszás tojásdad, az alsó része háromélű.
Évelő. Szárazságtűrő; főképp domb- és hegyvidékeken nő a karszt- és bokorerdőkben. Helyenként társulásalkotó tömegben találjuk a meleg, törmelékes, mészkő-, illetve dolomitlejtőkön, sztyeppéken, homoki réteken, száraz, világos erdőkben, sziklafüves lejtőkön, hegyi legelőkön, ahol füzérkéi az elhalt, rőt téli levelek közé süppednek.
Március-áprilisban virágzik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.