From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budai Csillagvizsgáló (Uraniae, Gellérthegyi Csillagda, gellért-hegyi Egyetemi Csillagda) a magyar csillagászati tudomány történelmi obszervatóriuma, ill. épületegyüttese volt. 1815 októberétől 1849 májusáig működött.
Miután 1777-ben az egyetem Budára költözött, a csillagászok a Bécsben székelő uralkodó által nem használt királyi várba költözhettek, ahol a csillagvizsgáló műszereket a királyi palota tornyában helyezték el. Weiss Ferenc budai csillagász vezetésével 1780-ban épült fel az első budai csillagvizsgáló. 1829-ben azonban le kellett bontani, mert statikailag nem felelt meg az igényeknek. A tudományos munka elősegítésére több tervező közös terve alapján (köztük Pollack Mihály) 1815-ben felépült az új és biztonságos Gellért-hegyi Csillagvizsgáló (a mai Citadella helyén). A „Csillagdát” három európai uralkodó I. Sándor orosz cár , I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel , akik a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1] A hely népszerűségét jól példázza a róla készült metszetek és festmények sokasága. A számos létesítményből álló épületegyüttes az 1848–49-es szabadságharc idején súlyosan megsérült. A Bach-korszakban a felépítendő Citadella helyét a romos Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. Az elpusztult csillagvizsgálót 1852-ben a hatalom jogilag is megszüntette, épületének maradványait – amely köré felépült a Citadella – 1867-ben végleg lebontották.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
