A Bracewell-szonda egy olyan csillagközi űrszonda elméleti koncepciója, amelyet azzal a szándékkal indítanak útnak, hogy egy vagy több idegen civilizációval felvegye a kapcsolatot. Az ötletet Ronald N. Bracewell vetette fel egy 1960-as tanulmányában, az egymástól távol eső idegen civilizációk rádiókommunikációjának kiváltására.
A Bracewell-szondát autonóm robotikus űrszondaként hoznák létre, és egy fejlett mesterséges intelligenciát hordozna, amelynek rendelkezésére áll minden releváns információ, amiről a küldő civilizáció kommunikálni akarhat más kultúrákkal. A szonda technológiai civilizációkat keresne – vagy megfigyelné a bolygókat, ahol valószínűleg technológiai civilizáció fejlődik ki (lásd az Őrszem hipotézist) – és „rövid távú” kommunikációt kezdeményezne (a civilizációkat elválasztó csillagközi távolságokhoz képest) miután felfedezett egy olyan civilizációt, ami megfelel a kapcsolatfelvételi kritériumoknak. Felfedné a jelenlétét, dialógusba kezdene az idegen kultúrával és feltehetőleg visszajuttatná az így megszerzett információkat az alkotóinak. Tehát, a szondák az őket létrehozó civilizáció autonóm képviselői lennének, és az összekötő szerepét játszanák két civilizáció között.
Mivel a szonda jóval gyorsabban tud kommunikálni rövidtávon és (ha az „őrszem hipotézis” szerint várakozik) hosszú ideig teheti ezt meg, ez a megoldás hatékonyabb kommunikációt jelenthet az idegen civilizációkkal, mintha az csillagközi rádióüzenetekkel történne. Ezen megközelítés hátránya az, hogy a szonda olyan témákról képtelen kommunikálni, amelyekről nincs információ az adatbázisában, valamint a kapcsolatfelvételi kritériumok és kommunikációs irányelvek frissítése csak nagy időtávban oldható meg.
Habár a Bracewell-szonda nem szükségszerűen Neumann-szonda is egyben, a két koncepció nem inkompatibilis, és az önreprodukció képessége jelentősen felgyorsítaná a Bracewell-szonda idegen civilizációk utáni kutatását. Az is lehetséges, hogy egy ilyen szonda (vagy a szondák egy rendszere, ha Neumann-szondaként indítják őket) túléli a civilizációt, amelyik elindította azt. Hogy a szonda ebben az esetben mit tenne, az a programozásától függ.
Folyik néhány kutatás a SETA és SETV projektek keretein belül, amelyek arra irányulnak, hogy az efféle szondáknak a Naprendszerben tett látogatására találjanak bizonyítékokat, valamint, hogy jelezzenek azon szondáknak, amik esetleg a környező űrben várakoznak (feltehetőleg az „őrszem hipotézisnek” megfelelően).
- Bracewell, R. N. (1960). „Communications from Superior Galactic Communities”. Nature 186, 670–671. o. Újranyomtatott: A.G. Cameron (ed.), Interstellar Communication, W. A. Benjamin, Inc., New York, 243-248 old., 1963.
- Bracewell, Ronald N. (1973). „The Opening Message from an Extraterrestrial Probe”. Astronautics & Astronautics 11, 58–60. o.
- McCollum, Michael. LifeProbe. New York: Ballantine Books (1983)
- Freitas Jr., Robert A. and Valdes, Francisco. "The Search for Extraterrestrial Artifacts," Acta Astronautica, 12, No. 12, 1027-1034 (1985).
- Ronald Bracewell életrajza a The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight enciklopédiában.
- Bracewell-szondák, szintén a The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight enciklopédiában
- SETV projektek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
