város Bosznia-Hercegovinában From Wikipedia, the free encyclopedia
Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói körzet székhelye. A város a Száva-melléken, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz részben vagy egészben jelen időt használ múlt idő helyett. Megállapodás szerint az életrajzokat és a múlt idejű események leírását múlt időben fogalmazzuk meg. Kérjük, segíts átírni a szócikket múlt idejűvé vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján! |
| Brčko (Брчко) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | – |
| Körzet | Brčkói Körzet |
| Polgármester | Esed Kadrić |
| Irányítószám | 76100 |
| Körzethívószám | (+387) 049 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 39 893 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Terület | 402 km² |
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″ | |
| Brčko weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.
Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számoltak be.
A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglalt magában, valamint megkezdődött egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.
Brčko jelentős tranzitközponttá nőtte ki magát a só és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémségbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává vált, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötőjének funkcióját látta el.
1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntötték.
1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.
A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tett ki. 1862 után szabad hajójáratok indultak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.
1869-ben kapcsolták be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitotta kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdte működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.
A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadta a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelentek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek.
A 19. század végén a következő intézmények létesültek:
1900-ban az elektromos áramot is bevezették a városba.
A 20. század elején Brčkoban 5 hotel működött: Grand Posavina, Central, Orijent, K Caru Austrijskom, Marije Kohove, ahogy 6 bank is. Ekkoriban már Brčkonak van néhány szilvafeldolgozó üzeme, szeszfőzdéje, két fűrésztelepe, két téglaégetője, stb. ...
Brčko fennállása óta magán viseli a több etnikum, vallás és kultúra együttéléséből fakadó jegyeket, melyek alapjai a mai Brčkói Körzet sajátos mivoltának.
Az utolsó népszámlálás 1991-ben történt, mely adatok az 1991 és 1995 között történt szerb és horvát agresszió (legnagyobb részben az etnikai tisztogatások) miatt már nem aktuálisak.
| Břcko város lakossága | ||||||
| Népszámlálás | 1991. | 1981. | 1971. | |||
| Muszlimok | 38.617 (44,06%) | 32.434 (39,18%) | 30.181 (40,36%) | |||
| Horvátok | 22.252 (25,39%) | 23.975 (28,96%) | 24.925 (33,33%) | |||
| Szerbek | 18.128 (20,68%) | 16.707 (20,18%) | 17.709 (23,68%) | |||
| Jugoszlávok | 5.731 (6,54%) | 7.794 (9,41%) | 1.086 (1,45%) | |||
| Egyéb | 2.899 (3,30%) | 1.858 (2,24%) | 870 (1,16%) | |||
| Összesen | 87.627 | 82.768 | 74.771 | |||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
