Botoșani (magyarul: Botos,[2] magyarosan: Botosán[3] vagy Botosány[4]) megye Romániában, Moldva északkeleti sarkában található. Közigazgatási központja a 107 000 lakosú Botoșani.
| Botoșani megye | |
 | |
 | |
| Botoșani megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Moldva |
| Megyeszékhely | Botoșani |
| Jelzés | BT |
| Terület | 4986 km² |
| Körzethívószám | (+40) 231 |
| Népesség | |
| Népesség | 392 821 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 91 fő/km² |
| Térkép | |
 | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botoșani megye témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
Románia északkeleti szélén fekszik, a Moldvai-fennsíkon. Ukrajnával és Moldovával határos. A Szeret és Prut folyók között található; ez utóbbi képezi az országhatárt Moldova felé. Csak két belföldi megyével szomszédos: nyugaton Suceava megye és délen Iaşi megye. Területe 4986 km2, ezzel a 41 romániai megye közül a terület nagysága szerinti 29. helyen van.[5]
A megye északi részét a Jijia-medence dombvidéke foglalja el, keleti része a Prut ártéri síkságához tartozik, nyugaton a Szeret folyót magas teraszok kísérik, melyek a Suceavai-dombvidék délkeleti feléhez tartoznak. Gyakoriak a lepusztult lejtőformák, suvadások, sárfolyások. Legmagasabb pontja a Iaşi megye határa melletti Dealu-Mare (Tudora) - 587 (vagy 593) méter, legalacsonyabb pedig a Prut völgyében fekvő Santa Mare - 57 méter.[5][6]
Vízhálózata északnyugati-délkeleti irányú, nyugaton a Szeret, keleten a Prut csapolja le. A megye területének 88%-a a Prut vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. A Szeret a megye nyugati határát képezi 107 kilométernyi hosszúságon. Bal oldalról számos 15 kilométernél rövidebb mellékvize van: Molniţa, Valea Huţanilor, Bahna, Vorona stb. A Prut északon és keleten 194 kilométeren határolja a megyét. Jobb oldali mellékfolyói: Ghireni (21 km), Volovăţ (45 km), Başeu (106 km), Corogea (29 km), Jijia (a megye területén 121 km).[6]
Éghajlata mérsékelt kontinentális, 8-9,5 °C közötti évi középhőmérséklettel. A legmagasabb hőmérséklet 39,4 °C, a legalacsonyabb -32,5 °C volt.[6]
Ásványkincsei közül legjelentősebb a finom kvarchomok (Miorcani, Hudeşti, Suharău és Bajura körül), gipsz (Păltiniş és Crasnaleuca), kén (Prăjeni). andezittufa (Hudeşti).[5] Területének 10%-át erdő borítja, főleg tölgy, gyertyán, juhar, kőris, szil fajokkal.
Népesség
| Lakosok száma | 351 780 | 385 236 | 428 050 | 452 406 | 451 217 | 461 305 | 452 834 | 412 626 | 392 821 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
A 2011-es népszámláláskor a megye 412 626 főnyi lakosságának 94,1%-a román, 1,0%-a roma volt, és 38 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magukat csángóknak valló lakosok száma kevesebb mint 3 fő volt; ilyenkor a statisztikai intézet a pontos adatot nem teszi közzé.[7]
A népesség 2020. január 1-jén 456 130 fő volt.[8]
Gazdasága
Botoşani megye lakossága túlnyomórészt a mezőgazdaságban dolgozik. (A foglalkoztatottak 53,9%-a a mezőgazdaságban, 18,1%-a az iparban, 10,9%-a kereskedelem és szolgáltatások területén, 4,85% az oktatásban, 3,5% az egészségügyben). A megye területén 14 635 hektár legelő, 1690 hektár szőlőültetvény, 2559 hektár gyümölcsös található; emellett zöldségeket és ipari növényeket is termesztenek. Az állattenyésztés tekintetében az ország legnagyobb megyéi között van.[9]
Iparágai: textil-, ruházati- és élelmiszeripar, elektromos berendezések alkatrészeinek gyártása, kaucsuktermékek gyártása, bútoripar.[9] 1978-ban adták át a Szovjetunióval közösen épített Stânca-Costești vízierőművet, amely Románia legnagyobb vízerőműve.[10]
Közigazgatási beosztása
A megyében 2 municípium, 5 város, 71 község és 336 falu található.[6]
- Municípiumok
- Botosán (Botoșani), Dorohoj (Dorohoi)
- Városok
- Bucsecsea (Bucecea), Darabani, Flamonza (Flămânzi), Szövén (Săveni), Ștefănești
- Községek
- Adășeni, Albești, Avrămeni, Bălușeni, Blândești, Brăești, Broscăuți, Călărași, Cândești, Concești, Copălău, Cordăreni, Corlăteni, Corni, Coșula, Coțușca, Cristești, Cristinești, Curtești, Dersca, Dângeni, Dimăcheni, Dobârceni, Drăgușeni, Durnești, Szvorest (Frumusika, Frumușica), George Enescu, Gorbănești, Havârna, Hănești, * , Hilișeu-Horia, Hlipiceni, Hudești, Ibănești, Leorda, Lozna, Lunca, Manoleasa, Mihai Eminescu, Mihăileni, Mihălășeni, Mileanca, Selistea, Mitoc, Nicșeni, Păltiniș, Pomârla, Prăjeni, Rădăuți-Prut, Răchiți, Ravaszfalva (Răuseni), Ripiceni, Roma, Românești, Santa Mare, Stăuceni, Suharău, Sulița, Șendriceni, Știubieni, Todireni, Trușești, Tudora, Ungureni, Unțeni, Vakulest, Viișoara, Vârfu Câmpului, Vlădeni, Vlăsinești, Vorniceni, Vorona
Jegyzetek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
