Božjakovina

Božjakovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Brckovljanihoz tartozik.

Božjakovina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Brckovljani
Jogállás	falu
Polgármester	Željko Funtek
Irányítószám	10370
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	144 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	79,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	2,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 08″, k. h. 16° 17′ 12″45.8189, 16.2867
A Wikimédia Commons tartalmaz Božjakovina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zágrábtól 25 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, a Zelina-patak partján, a megye keleti részén fekszik.

Története

A Zelina melletti birtokot, melyet eredetileg Szent Mártonnak ("terra Sancti Martini") neveztek még 1206-ban adományozta II. András király a templomosoknak, akiket a horvát köznyelv božjacinak, azaz istenes lovagoknak nevezett. Birtokközpontjukat pedig róluk Božjakovinának nevezték el. A birtok a 14. században lett a johannita lovagoké. A johanniták kolostorának és birtokának neve Bozsjákó éven, egy 1367-es okiratban jelent meg először "monosterii homines ad bona dicti ordinis Bosiako spectantes" alakban. Bozsjákó várát, melyet 1510-ben "castrum Bosyako" alakban említenek először Lejla Dobronić horvát történész a brckovljani Szent Berenck plébániatemplom közelébe, a templomtól keletre Gračec irányába húzódó erdős dombvonulatra helyezi. Gračec nevét is az egykori várral hozza összefüggésbe. Mások az erősséget és a kolostort a prozorjei egykori Szent Márton templom közelébe helyezik. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjelség uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török a várat és a kolostort is lerombolta. 1610 körül a várat újjáépítették, de 1672-ben már újra romos volt. a korabeli leírások szerint nagyrészt fából épített, vízivár jellegű építmény volt. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király 18733 rajnai forintért Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta el és ezután 197 évig a Draskovichok birtoka maradt. A család a 18. század elején a romos várkastély helyett építtette fel Blahimir kastélyát. Ez az épület valószínűleg sohasem készült el teljesen, romjai mintegy egy kilométerre az új kastélytól délkeletre a Zelina-Lonja-Glogovnica-Česma összekötő csatorna melletti mezőn ma is láthatók. A család végül a zágráb-vrboveci út mellett építette fel új kastélyát, mely ma is áll. 1882-ben Draskovich Tódor a birtok kétharmadát Saj Ferdinándnak adta el, míg egyharmadát, amin a kastély is állt megtartotta. 1896-ban Saj gazdasági nehézségek miatt birtokát eladta az államnak, mely gazdasági iskolát és mintagazdaságot létesített rajta. A kastélyban 1924-ben nyílt meg az iskola, mely a körösi mezőgazdasági iskola és a zágrábi egyetem mezőgazdasági karának intézménye volt.

A településnek 1857-ben 75, 1910-ben 220 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. Alapiskoláját 1990-ben építették. 2001-ben 217 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001
75	45	38	103	228	220	257	226	263	298	285	265	275	227	216

Nevezetességei

• Az egykori Drakovich-kastély^[3] ma mezőgazdasági iskola. A kastélyt a 18. században a Draskovich család építtette késő barokk stílusban.

  Bővebben: Draskovich-kastély (Božjakovina)

• Bozsjákó vára

  Bővebben: Bozsjákó vára

• A település északnyugati részén található kastély^[4] egyemeletes, kontytetővel borított, téglalap alaprajzú épület, amelyet a 18. és 19. század fordulóján építettek késő barokk-klasszicista stílusban. A kastély az először 1573-ban említett božjakovinai uradalom részét képező birtok székhelye volt. A mennyezet minden helyiségben vakolt fagerendákból áll. Az udvartól délkeletre a bekötőút mentén egy egykor fákkal szegélyezett álé maradványai találhatók. A kastély egyike a kisnemesség kúriáinak, amelyekben egykor bővelkedett Brcko környéke.

• Védett műemlék a falu északi részén található egykori fogadó 18. századi emeletes, barokk stílusú épülete.^[5] Kőből és téglából épült, sima vakolattal vakolt, négyszögletes alaprajzú, kontytetős épület. A nyugati főhomlokzatot mindkét emeleten hét ablaktengely tagolja, míg a hátsó az ablaknyílások aszimmetrikus elrendezése azt mutatja, hogy nemrégiben felújították. A tér belső szerkezete egyszerű és funkcionális: központi folyosóval és kettős fa lépcsővel a hátsó részen, amely a lakószintre vezet. Az épület megőrizte eredeti felépítését, építészeti kialakítását és stiláris részleteit, és harmonikusan illeszkedik Brckovljan környékének tájképébe, ezért építészeti és tájképi értéke is van.

Források

• Brckovljani község hivatalos oldala
• Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zágráb, 1984.
• A božjakovonai kastély és uradalom története
• Az alapiskola honlapja

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7179.
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5962.
5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6127.

• Horvátország-portál
• Földrajzportál