Berend Nóra

Berend Nóra (Budapest, 1966. május 3. –) Angliában élő magyar történész, a Cambridge-i Egyetem tanára.

Berend Nóra
Született	1966. május 3. (58 éves)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek
Szülei	Berend T. Iván
Foglalkozása	történész egyetemi oktató középkortörténész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1989) École des Hautes Études en Sciences Sociales (1989–1990) Columbia Egyetem (–1996, PhD)
Kitüntetései	Gladstone-díj (2001)
Sablon Wikidata Segítség

Családja

Édesapja Berend T. Iván Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Édesanyja Berger Rózsa, aki válása (1989) után is férje nevét (Berend Rózsa) használta. 1989-1998-ig az Anna Frank Gimnázium igazgatója volt. ^[3] Egy nővére van, Zsuzsa (1954−).^[4] Két lánya van.^[5]

Iskolái

1989-ben végzett Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.^[6] 1989−1990-ben Párizsban, az École des Hautes Études en Sciences Sociales Paris társadalomtudományi iskolán folytatott posztgraduális tanulmányokat (DEA), majd New Yorkban a Columbia Egyetemen szerzett 1992-ben Master, és ugyanitt 1996-ban PhD fokozatot. 1996−1999 között Cambridge-i Egyetemen a St Catharine's College posztdoktora. 1990−2000-ben a London University Goldsmith College egyetemi tanára. 2000 óta tanít a Cambridge-i Egyetem Történeti Intézetében, s emellett a St Catharine's College fellow-ja.^[7]

Cikkeivel, könyveivel, konferencia-előadásaival és egy nagyszabású nemzetközi kutatási projekt szervezésével komoly szakmai tekintélyre tett szert a középkorkutatásban.^[8]

Kutatási területe

A 10−15. századi középkori európai történelemre specializálódott, ezen belül a társadalom- és vallástörténetre. A kutatási témái közé tartozott a gyermekkultúra megváltoztatása, a nem keresztények helyzete a középkori keresztény társadalomban, beleértve a gazdasági, társadalmi, jogi és vallási kölcsönhatásokat, a középkori határokat, a kereszténység és a hatalom területi megkötése közötti kapcsolatokat. Érdeklődési körébe tartozik a kereszténység, a szentség és a társadalmi kirekesztés története is.^[5][7]

2005–2009 között a történeti régióra vonatkozó magyar, lengyel, cseh és orosz történeti kutatások, valamint egy még szélesebb kereten belül a Közép-Kelet-Európát Skandináviával összehasonlító tanulmányok ismeretében szervezett egy többéves együttműködésre épülő összehasonlító vállalkozást. A lengyel, cseh, magyar, svéd, norvég, dán és orosz középkor szakértőiből álló kutatócsoportok egy közösen kidolgozott szempontrendszer alapján, négy éven át tartó rendszeres munkamegbeszélésekre támaszkodva dolgozták ki új áttekintésüket a középkori Közép-Kelet-Európa és Észak-Európa közös vonásairól, illetve különbözőségéről.^[9]

2012−2014 között a Humboldt-alapítvány támogatásával vendégelőadóként tartott egy-egy éves kurzust Vallás és identitás Magyarországon és az Ibériai-félszigeten címmel Bochumban a Ruhr Egyetemen, valamint a Mannheimi Egyetemen.^[5][7]

Díjai, elismerései

• Gladstone-díj (2001) (a Royal Historical Society díja a legjobb nem-brit történelmi műért, az At the gate of Christendom (A kereszténység kapujában) című kötetéért)^[7][10]

Művei

Főbb publikációi:^[11]

• Berend, Nora. Central Europe in the high Middle Ages : Bohemia, Hungary and Poland c.900- c.1300, Cambridge medieval textbooks.. Cambridge (2013). ISBN 0521786959
• szerk.: Nora Berend: The Expansion of Central Europe in the Middle Ages. Ashgate (2013). ISBN 9781409422457
• szerk.: Nora Berend: Christianization and the Rise of Christian Monarchy: Scandinavia, Central Europe and Rus' c. 900-1200.. Cambridge University Press (2007). ISBN 978-0521876162
• Berend, Nora. Christianization and the rise of Christian monarchy : Scandinavia, Central Europe and Rus' c. 900-1200, MyiLibrary.. Cambridge, UK (2007). ISBN 0521876168
• Abulafia, David. Medieval frontiers : concepts and practices. Aldershot, Hants, England (2002). ISBN 9780754605225
• Berend, Nora. At the gate of Christendom : Jews, Muslims, and "pagans" in medieval Hungary, c. 1000-c. 1300, Cambridge studies in medieval life and thought.. Cambridge, UK (2001). ISBN 9780521651851
  • Magyarul: *Berend Nóra. A kereszténység kapujában. Attraktor Kiadó (2012). ISBN 9786155257049^[8][12][13]

Publikációi

• Berend Nóra (2017. január 6.). „A Szent Jobb: a legenda eredete”. Élet és Irodalom LXI (1).
• Berend Nora: Défense de la chrétienté et naissance d’une identité. Hongrie, Pologne et péninsule Ibérique au Moyen Âge. Annales 58.5. 1009–1029.
• Berend Nóra (2016. május 31.). „Keresztény értékek?”. Népszabadság 74 (126.), 10.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra: A kormány és a holokauszt. nol.hu, 2015. május 28. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Berend Nóra (2014. július 25.). „A német megszállás áldozatai?”. Népszabadság 72 (173.), 12.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra (2014. június 13.). „Az ellenállás morális kötelesség”. Népszabadság 72 (137.), 12.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra: Emlékművek és emlékezet. mandiner.hu, 2014. április 30. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Berend Nóra (2014. március 14.). „A modell: a „konszolidált” Horthy-rendszer”. Népszabadság 72 (62.), 12.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra (2014. január 31.). „A hamisan fénylő igazság”. Népszabadság 72 (26.), 12.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra: Zsinórmérték ma. nol.hu, 2013. december 30. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Veszprémy László (2009). „Berend Nóra:Christianization and the rise of Christian monarchy”. Századok (2.), 490–493.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra: Korlátok és lehetőségek : a bevándorló nemesség a középkori Magyar Királyságban, Redite ad cor. - (2008) , p. 607-613.
• szerk.: Nora Berend: The Kingdom of Hungary, Christianization and the rise of Christian monarchy (angol nyelven). Cambridge University, 319-368.. o. (2007). ISBN 9780511372933. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 23.
• La problématique de l'identité, Identités hongroises, identités européennes du Moyen Âge à nos jours. - (2006) , p. 15-20.
• Berend Nóra: Magyarország, a kereszténység kapuja: egy ideológia születése, In: Tatárjárás. (Szerk. Nagy Balázs) Budapest, 2003. 613. o.
• Berend Nóra: Hartvic, Life of King Stephen of Hungary. In: Head, Thomas (ed.): Medieval Hagiography: An Anthology. New York–London, 2000. 375– 398.;
• Berend Nóra: Az 1279-i "kun törvények" szövege és keletkezési körülményei, A Jászkunság kutatása, 2000. - (2002) , p. 147-153.
• Berend Nóra (1997). „Paterna devotio vagy propria professio? : a középkori gyerekfelajánlás történetéhez”. Aetas (2/3.), 120-136.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra (1994). „Szent a családban”. Aetas (1.), 222-224.. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
• Berend Nóra: Marc Bloch a történelem védelmében : Marc Bloch: Apologie pour l'histoire ou métier d'historien, Sic itur ad astra, 1994. (8. évf.) 3-4. sz. 13-17. old.
• Berend Nóra: Györffy György: A magyarság keleti elemei, BUKSZ. - 5. (1993) 4. , p. 497-499.^{[halott link]}

Jegyzetek

1. Catalogue of the Library of the Pontifical University of the Holy Cross
2. „Hazug múltra nincs szükség”. Népszava, 2017. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
3. Eseménytár az év zsidó vonatkozású krónikája. január hónap - PDF Free Download (angol nyelven). adoc.pub. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
4. Iván T. Berend. History in my life: A Memoir of Three Eras,, 170. o. (2009). ISBN 978-963-9776-48-7
5. Julia Fischer & Katja Bär: Humboldt schickt uns seine Besten (német nyelven). Universität Mannheim, 2012. 08. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
6. Hazug múltra nincs szükség. nepszava.hu, 2017. augusztus 19. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
7. Dr. Nora Berend (angol nyelven). Ruhr Universität, Bochum. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
8. Klaniczay Mihály (2013). „Összehasonlítás és kritikai érzékenység”. BUKSZ (Tél), 296−301. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
9. Klaniczay Gábor (2009). „Közép-Kelet-Európából Közép-Nyugat-Európába: "Átmenet" a középkorban”. Századok (6), 1299. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
10. Pat Winners of the Gladstone Prize. Royal Historical Society, 2017. 07. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
11. Dr Nora Berend (angol nyelven). University of Cambridge. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
12. Berend Nóra könyvbemutatója a Történettudományi Intézetben. Magyar Tudományos Akadémia, 2013. február 11. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
13. Balogh László (2015). „Pogányok között”. Aetas (3), 226−232. accessdate=2017-08-22. o.

Források

• Dr Nora Berend (angol nyelven). University of Cambridge. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Dr. Nora Berend (angol nyelven). Ruhr Universität, Bochum. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Julia Fischer & Katja Bär: Humboldt schickt uns seine Besten (német nyelven). Universität Mannheim, 2012. 08. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
• Hazug múltra nincs szükség. nepszava.hu, 2017. augusztus 19. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)

További információk

• Balogh László: Pogányok között, Aetas Történettudományi folyóirat, 30. évfolyam 3. szám, epa.oszk.hu
• Hovanyecz László (2000. november 6.). „Zsidók, izmaeliták és kunok – Berend Nóra történész: A középkorban senki nem volt toleráns”. Népszabadság 58 (259), 7. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)

• Történelemportál
• Irodalomportál