Belgium közigazgatási területei:
| Közösségek | Flamand Közösség | Francia Közösség | Német nyelvi közösség |
| Holland neve | Vlaamse Gemeenschap | Franse Gemeenschap van België | (Duitstalige Gemeenschap) |
| Francia neve | (Communauté flamande) | (Communauté française de Belgique) | (Communauté germanophone) |
| Német neve | (Flämische Gemeinschaft) | (Französische Gemeinschaft Belgiens) | Deutschsprachige Gemeinschaft |
| Térképe |  |
 |
 |
| Zászlója |  |
 |
 |
| Székhelye | Brüsszel (a flamand régióval közös) |
Brüsszel | Eupen |
| Vezetője | Kris Peeters (a flamand régióval közös) |
Rudy Demotte | Karl-Heinz Lambertz |
| Hivatalos weboldala | www.flanders.be | www.cfwb.be | www.dglive.be |
| Régió | Flandria | Vallónia | Brüsszel fővárosi régió |
| Holland neve | Vlaams Gewest | (Waals Gewest) | Brussels Hoofdstedelijk Gewest |
| Francia neve | (Région flamande) | Région wallonne | Région de Bruxelles-Capitale |
| Német neve | (Flämische Region) | Wallonische Region | (Region Brüssel-Hauptstadt) |
| Térképe |  |
 |
 |
| Zászlója | |
|
.svg) |
| Székhelye | Brüsszel | Namur | Brüsszel |
| Területe | 13 522 km² (Belgium 44,29%-a) |
16 844 km² (Belgium 55,18%-a) |
161 km² (Belgium 0,53%-a) |
| Tartományok | Antwerpen Limburg Flamand-Brabant Kelet-Flandria Nyugat-Flandria |
Hainaut Vallon-Brabant Namur Liège Luxembourg |
nincs |
| Önálló települések száma | 308 | 262 | 19 |
| Lakosság | 6 161 600 [2008][1] (Belgium lakosságának 57,76%-a) |
3 456 775 [2008][1] (Belgium lakosságának 32,4%-a) |
1 048 491[2008][1] (Belgium lakosságának 9,82%-a) |
| Népsűrűség | 442 fő/km² | 199 fő/km² | 6,238 fő/km² |
| Vezetője | Kris Peeters[2] | Rudy Demotte[3] | Charles Picqué[4] |
| Hivatalos weboldala | www.flanders.be | www.wallonie.be | www.brussels.irisnet.be |
- Flandriában:
- Vallóniában:
A brüsszeli régiót nem osztották tovább tartományokra.
A belga járások ((hollandul) arrondissementen; (franciául) arrondissements; németül: Bezirke) a tartományok és a községek közé eső közigazgatási és alapfokú igazságszolgáltatási egységek, . A járásokat általában a járásban található legnagyobb városról, a járás székhelyéről nevezik el. A járások nem rendelkeznek képviselőtestülettel, sem politikai vagy közigazgatási vezetővel, csak a NUTS statisztikai rendszer 3. szintjének megfelelő közigazgatási egységet képviselnek.
Az 1960-as és 70-es években végrehajtott közigazgatási reform során a kisebb településeket általában egy nagyobb várossal vonták össze és alakították ki a „község” ((hollandul) gemeenten; (franciául) communes; németül: Gemeinden) alapfokú közigazgatási egységét. Ezek a belga közigazgatási rendszer legkisebb, önálló képviselőtestülettel és választott vezetővel rendelkező egységei. Ezekhez a községekhez több kisebb résztelepülés (deelgemeente, sections de commune, ancienne commune vagy commune avant fusion) tartozik. Ma csak azokat a résztelepüléseket tartják számon, amelyek 1961. január 1., a közigazgatási reform hivatalos kezdete előtt önálló települések voltak. A reform során a jelenlegi résztelepülések önálló kormányzata és képviselő testülete megszűnt. A 100 000-nél nagyobb lakosú városoknak megvan a joga, hogy a résztelepülésekhez hasonlóan a várost kerületekre ossza fel, és azokban önálló kerületi képviselő testületet hozzon létre; ezzel eddig csak Antwerpen élt, a várost kilenc körzetre osztották.
Belgiumnak ennek alapján, majd további összevonások nyomán 2019-től összesen 581 községe van, 300 közülük öt tartományban Flandria területén, 262 ugyancsak 5 tartományban Vallóniában, a fennmaradó 19 pedig Brüsszel fővárosi régió területén. Egy-egy községben számos település, gyakran város is tömörül.
Belgium legnagyobb városai
- Antwerpen (457 749)
- Gent (230 951)
- Charleroi (201 373)
- Liège (185 574)
- Brugge (117 327)
- Namur (106 767)
- Mons (91 083)
- Leuven (89 910)
- Mechelen (77 480)
- Aalst (77 007)
- La Louvière (76 896)
- Kortrijk (73 625)
- Hasselt (69 538)
- Sint-Niklaas (69 082)
- Oostende (68 594)
- Tournai (67 476)
- Genk (63 607)
- Seraing (60 728)
- Roeselare (55 380)
- Verviers (52 820)
- Mouscron (52 534)
- Beveren (45 593)
- Dendermonde (43 081)
- Beringen (40 849)
- Turnhout (39 561)
- Dilbeek (39 288)
- Heist-op-den-Berg (38 126)
- Sint-Truiden (37 989)
- Lokeren (37 515)
- Brasschaat (37 180)
- Vilvoorde (36 956)
- Herstal (36 832)
- Braine-l’Alleud (36 803)
- Maasmechelen (36 175)
- Waregem (35 919)
- Châtelet (35 475)
- Ninove (35 373)
- Ypres (34 949)
- Geel (34 758)
- Halle (34 679)
- Knokke-Heist (33 823)
- Grimbergen (33 571)
- Schoten (33 230)
- Lier (32 947)
- Mol (32 476)
- Binche (32 394)
- Menen (32 325)
- Wavre (32 023)
- Evergem (31 963)
- Tienen (31 746)
- Lommel (31 616)
- Geraardsbergen (31 089)
- Wevelgem (31 059)
- Heusden-Zolder (30 648)
- Sint-Pieters-Leeuw (30 637)
A Brüsszel fővárosi régió az alábbi községekből áll :
- Brüsszel (142 853)
- Schaarbeek/Schaerbeek (110 375)
- Anderlecht (93 808)
- (Sint-Jans-)Molenbeek-Saint-Jean (78 520)
- Elsene/Ixelles (77 729)
- Ukkel/Uccle (74 976)
- (Sint-Lambrechts-)Woluwe-Saint-Lambert (47 845)
- Vorst/Forest (47 555)
- Sint-Gillis/Saint-Gilles (43 733)
- Jette (42 250)
- Etterbeek (41 097)
- (Sint-Pieters-)Woluwe-Saint-Pierre (37 920)
- Evere (33 069)
- Oudergem/Auderghem (29 265)
- Watermaal-Bosvoorde/Watermael-Boitsfort (24 314)
- Sint-Joost-ten-Node/Saint-Josse-ten-Noode (23 142)
- Ganshoren (20 609)
- (Sint-Agatha-)Berchem-Sainte-Agathe (19 968)
- Koekelberg (17 721)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
