Hernádkak
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Hernádkak község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
| Hernádkak | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tirk Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3563 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1523 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 149,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 33″, k. h. 20° 57′ 39″ | |||
 Hernádkak
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hernádkak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádkak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A 37-es főút mellett, Miskolctól kb. 15 kilométerre keletre fekszik, a Hernád bal partján, Gesztely és Hernádnémeti közvetlen szomszédságában; mindkettővel a 3607-es út köti össze. Különálló településrésze a Hernád túlpartján fekvő Belegrád, mely a 37-es főút felől a 37 103-as számú mellékúton érhető el.
A környező települések közül Gesztely 1, Hernádnémeti 4, Bőcs 8 kilométerre található, a legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Felsőzsolca.
A környék már a honfoglalás előtt is lakott volt, a magyarok pedig már a honfoglaláskor megtelepedtek itt. A tatárjárás során elpusztult, de 1302-ben már zárdája is állt. A zárda romjai ma is láthatóak.
A török hódoltság idején a falu ismét elpusztult. 1750-ben földesura cseheket telepített be.
1840-ben itt dolgozott házitanítóként Tompa Mihály költő, akkori verseit is nagyrészt a községben írta.
1950-ig a település Gesztelyhez tartozott, rövid önállóság után Hernádnémetihez került, 1990 óta ismét önálló.
Polgármesterei
- 1990–1994: Juhász Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Juhász Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Juhász Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Juhász Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Hajdu János (független)[7]
- 2010–2014: Hajdu János (független)[8]
- 2014–2019: Hajdu János (független)[9]
- 2019–2024: Tirk Tamás (Összefogással Hernádkakért Kulturális Egyesület)[10]
- 2024– : Tirk Tamás (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1689 | 1675 | 1664 | 1597 | 1540 | 1558 | 1523 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 19,4% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (5,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42%, református 25,9%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 12,2% (16,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,7% volt római katolikus, 21,6% református, 3,5% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 12,1% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[13]
- Református templom. 1938-ban épült, 2002-ben felújították.
- Római katolikus templom. 2001-ben épült.
- Emlékoszlopok (honfoglalási, világháborús)
- Vidám Páva - Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház
- Sellő Horgásztó[14]
- Itt született Huszár István (1927–2010) magyar közgazdász, statisztikus, szakpolitikus.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
