1882. október 20-án született a Temes megyei Lugoson, Blaskó István a lugosi népbank igazgatója és ómoraviczai Vojnich Paula [8] negyedik gyermekeként. Apja 1894-ben bekövetkezett halála[9] után abbahagyta iskolai tanulmányait,[10] elköltözött otthonról és alkalmi munkákat vállalt. Eleinte Temesvárott játszott,[11] de a színészegyesület csak 1907-ben vette fel[12] tagjai sorába, 1909-ben Debrecenben aratott sikert[13] a Tell Vilmos darab címszereplőjeként. 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1911-től a Magyar Színházban, a Királyi Színházban, a Palota Színházban lépett fel, majd 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Számos darabban játszott, még Jézus Krisztus szerepére is felkérték a Mária Magdolna című színpadi műben. 1917. június 25-énBudapesten[14][15] feleségül vette Szmik Ilonát, egy budapesti jogász lányát. A Star-filmeknél – Olt Arisztid néven – több részben is játszott. Az első világháborúban szolgált az osztrák-magyar hadseregben.[16]
1919-ben a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt a színész-szakszervezetben. Nyílt politikai állásfoglalása miatt emigrációba kényszerült. Felesége csak Bécsig követte, onnan hazajött, mert nem akarta elhagyni idős szüleit (Ilona szüleinek: Szmik Lajosnak és Voight Ilonának kései egyetlen gyermeke volt). A válást már Lugosi távollétében mondták ki.[17] Egyetlen gyermeke ifj. Lugosi Béla George(wd) 1938-ban született; anyja Lilian Arch.
Előbb Bécsben és Berlinben a filmvásznon kamatoztatta színészi adottságait. Gépészként egy szállítóhajóra szegődött, és így szökött tovább az Egyesült Államokba. 1920. december 4-én érkezett New Orleansba, de úti célja New York volt. 1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Az Egyesült Államokban ezután létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol magához hasonlóan hazájukból száműzött magyar színészekkel vette körül magát. Első angol nyelvű szereplése a The Red Poppy című darabban volt. 1927-ben felkérték a „Drakula” című Broadway darab címszerepére. A produkció rendkívül sikeres volt több mint 500 előadást ért meg és még két évig turnéztak vele. Ennek köszönhetően kérte fel az Universal filmstúdió Lugosi Bélát a Drakula (1931) című film főszerepére. Ez a film hozta meg számára a sikert, ám egyben skatulyát is jelentett számára, mivel később csak horrorfilmekben szerepelt. Többek között olyan sikerekben, mint az első zombifilmként számon tartott A fehér zombiban, vagy a Frankenstein szellemében (Ghost of Frankenstein). Az 1948-as Bud Abbott Lou Costello Meet Frankenstein című film volt az utolsó A-kategóriás darab, amelyben játszott. Az ötvenes évek során megpróbált kitörni a horrorfilmek világából, és két vígjátékban is szerepelt, ám mindkét film csúfosan megbukott.
A háborús sebesülése okozta fájdalmait orvosai egyre erősebb fájdalomcsillapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám pont ezek a szerek vezettek súlyos morfinfüggőségéhez. Élete utolsó három évében a később „minden idők legrosszabb rendezőjének” kikiáltott Edward D. Wood Jr. oldalán még három, azóta kultusszá kövült B-kategóriás alkotásban szerepelt. Ezek a Glen or Glenda, a Bride of the Monster és a 9-es terv a világűrből (1959). 1956. augusztus 16-án hunyt el szívinfarktusban. A KaliforniaállambeliCulver Cityben helyezték örök nyugalomra legendássá vált Drakula-jelmezében.
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár „Debreceni Színlapok” állománya alapján:
1909 A gyújtogató (írta: Heyersman Herman) szerep: A vizsgálóbiró
1909. 1. 6. A peleskei nótárius – ifjúsági előadás – szerep: Othelló
1909. 1. 8., 11. előadás Rómeo és Julia (írta: Schakespeare) – szerep: Escalus, fejedelem Veronában
1909. 1. 15., 16., 18. előadás A szerencse fia (írta: Drégely Gábor) – szerep: Szontag Márton, tanár
1909. 1. 17. előadás Szökött katona (írta: Szigligeti Ede) – szerep: Gróf Monti, olasz
1909. 1. 22., 23., 24. előadás Tell Vilmos (írta: Schiller) – szerep: Tell Vilmos
Hartmut Zech német zenész, szobrász megalkotta a mellszobrát, ami a művész budapesti barátai 2003 nyarának egyik éjszakáján titokban elhelyeztek a budapestiVárosligetben lévő Vajdahunyad várának egyik addig üres szoborfülkéjében.[18][19]
Az Odaát (eredeti címén Supernatural) c. misztikus sorozatban az egyik női szereplő több álneve közül az egyik Bela Lugosi. Nem Bella, hanem Bela formában, a vezetéknevét pedig "Lugózi"-nak ejtik.
Edward D. Wood Jr. és Lugosi Béla kapcsolatát örökíti meg az Ed Wood című életrajzi film, amelyben Lugosi Béla szerepét Martin Landau játszotta, akit kitűnő alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott a filmszakma.
Rob Zombie első zenekarát Lugosi Béla White Zombie című filmje után nevezte el.
A Bauhaus nevű gótikus rock zenekar, egyfajta tiszteletadásként a Bela Lugosi's Dead című dalukban is megörökítették a híres színészt.
2007-ben Florin Iepan, temesvári román rendező dokumentumfilmet forgatott róla „Lugosi, a bukott vámpír” (Bela Lugosi, the Fallen Vampire) címmel.
A Žagar nevű elektronikus zenét játszó magyar együttes Mr. Lugosi című számával állított emléket Lugosinak.[20]
A magyar animációsfilm-rendező, Tóth Roland Bela címen animált néma rövidfilmmel tisztelgett Lugosi emléke előtt.
UN-DEAD címmel a Szegedi Pinceszínházban felnőtt bábjáték során elevenedett meg Lugosi alakja. Az író-rendező Kiss Ágnes volt.
Az 1931-es Frankenstein filmben neki ajánlották a szörny szerepét, de ő visszautasította, így kaphatta meg a mára már szintén legendává vált Boris Karloff.
Amikor a Drakula szerepét megkapta erős magyar akcentusa volt, nem beszélt jól angolul. Később sok Drakula-filmben erre az alakításra való utalásként használják a jellegzetes köpenyt, illetve a magyar akcentust.
A 9-es terv a világűrből című film forgatása közben elhunyt, ezért szerepére a rendező, Edward D. Wood Jr. feleségének a csontkovácsa ugrott be. Mivel a szereplőnek csak a homloka hasonlított Lugosihoz, jeleneteiben mindig köpennyel takarja el az arcát.
Egy West Hollywood-i bajor stílusú kastélyszerű házáról, amelyet Johnny Depp 1995-ben vásárolt meg, sokáig azt terjesztették, hogy Lugosi háza volt korábban.[21]
Nagy Balázs: Lugosi Béla: Életrajz. Máriabesnyő: Attraktor. 2022. ISBN9786156173607
Gyurkovics Tamás: Akcentus: Lugosi Amerikában. Budapest: Pesti Kalligram. 2022. ISBN978-963-468-359-9
Lugosi Béla Szmik Ilonával kötött házassága a Budapest II. kerületi polgári házassági anyakönyv 385/1917. folyószáma alatt van bejegyezve, az anya neve itt Vojnits Paulinaként szerepel.
„Utolsó év, amikor a gimnázium értesítőjében szerepel 3. évfolyamos: Iskolai értesítők, Lugos - Állami főgimnázium Főgimnázium, Lugos, 1895. 67. oldal”.
„Felvételi vizsgálatok a Színész-Egyesületben.”, Budapesti Napló, 1902. március 27., 10..oldal„Az Országos Színész-Egyesület tanácsa előtt ma kezdődtek meg Ditrői Mór elnöklése mellett a felvé- vételi vizsgálatok. ...
Visszautasittattak: Blaskó Béla”
(1909. február 2.)„("Tell Vilmos" Debreczenben.)”. Magyarország16, 13. o.„A debreczeni színházban már több eredeti darabot is mutattak be igen nagy sikerrel, de a legnagyobb elismerést a színház igazgatósága azzal vívta ki, hogy sem költséget, sem fáradtságot nem kimélve, bemutatta Schiller klasszikus drámáját, «Tell Vilmos»-t. Az elismerés oroszlánrésze ezen a téren a színház főrendezőjét, Ferenczy Frigyest illeti. Tell szerepében Lugosi Béla aratott nagy sikert,”
Az Első világháború - Veszteséglisták Hirek a sebesültekről és betegekről, 1915. február 9-i száma (277. o.) szerint: „Blasko Béla, Zugsf., IR. Nr. 43, Stab, Lúgos, 1882, krank, Kriegsspital d. Geldinstitute in Budapest.” Eszerint katonai rendfokozata Zugsf[ührer] vagyis szakaszvezető (tisztes) a 43. császári és királyi gyalogezredben, más források[pontosabban?] szerint hadnagyként. Blaskó Béla, egy hadapród a kassai 9. honvéd gyalogezredből az orosz fronton vívott harcok során megsebesült, majd hazatérte után a harctéren mutatott bátorságáért kitüntették: 1915. január 2-án kapott II. osztályú ezüst vitézségi érmet. Ez azonban csak névazonosság lehet.(1915. január 9.)„Adományoztatott”. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára42, 5. o. Összetéveszthető még egy Lugosi Béla, 1898. évi ceglédi születésű népfelkelővel is, akit az 1918. május 25-i Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 71. száma (1881. o.) szerint a 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki.)