HU
All
Articles
Dictionary
Quotes
Map

Wikiwand ❤️ Wikipedia

PrivacyTerms

Bartha József (irodalomtörténész)

(1866–1950) irodalomtörténész From Wikipedia, the free encyclopedia

Bartha József (irodalomtörténész)
ÉleteMunkásságaMűveiJegyzetekForrásokEgyéb irodalom

Bartha József (Sáta, 1866. december 1. – Budapest, Ferencváros, 1950. március 10.)[2] irodalomtörténész, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató.

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha József (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Bartha József
Született1866. december 1.[1]
Sáta
Elhunyt1950. március 10. (83 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • középiskolai tanár
Halál oka
  • szívizom rendellenesség
  • érelmeszesedés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartha József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bezárás

Élete

Bartha János és Zalmás Mária fiaként született. Budapesten végzett egyetemet, majd 1893 és 1896 között gimnáziumi tanárként működött Nagybecskereken.

1896-tól 1898-ig a Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselője. 1896–1933 között gimnáziumi tanár volt Budapesten, és ezalatt egy ízben (1922–1924) gimnáziumi igazgató is. 1924-től magyar nyelvi és irodalmi szakfelügyelői feladatot is ellátott.

Halálát szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Erzsébet volt.

Munkássága

Thumb
Bartha József–Prónai Antal: Stilisztika (1911)

Bartha jelentős irodalmi munkásságot is kifejtett: középiskolai tankönyveket, konzervatív és katolikus szellemű folyóiratcikkeket írt. Kritizálta korának modern íróit.

Művei

  • A palóc nyelvjárás. Budapest, 1893 (különnyomat a Magyar Nyelvőrből)[3]
  • A Toldi-monda. Irodalomtörténeti tanulmány. Szent István Társulat, Budapest, 1899 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 34.)[4]
  • A magyar nemzeti irodalom története; írta és olvasókönyvvel ellátta Bartha József; Szent István Társulat, Budapest, 1899.[5] – több újabb kiadásban, 2 kötetre bontva[6]
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon. Közép- és polgári iskolák I. és II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1900[7] – több későbbi kiadás[8]
  • Néhány szó »A magyar nemzeti irodalom története« cimü könyvem hivatalos birálatához. Stephaneum Nyomda, Budapest, 1900[9]
  • A magyar katholikus énekköltészet a XVIII. századig. Szent István Társulat, Budapest, 1901 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből, 42.)[10]
  • A magyar művelődés története, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1901 (Tudományos Zsebkönyvtár 100.)[11]
  • Aesthetika, Stampfel-féle Könyvkiadóhivatal, Pozsony, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár, 113.)[12]
  • Stilisztika. A középiskolák IV. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1903[13]
  • Magyar egyházi énekek a keresztény középkorból. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1903 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 4.)[14]
  • Magyar egyházi énekek a vallási harcok korából. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 9.)[15]
  • Tinódi Lantos Sebestyén válogatott krónikás dalai. Szerkesztette Bartha József. Stampfel Károly kiadása, Budapest, 1904 (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához, 16.)[16]
  • Retorika a középiskolák V. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1904 (Prónai Antallal közösen)[17]
  • Szemelvények a Margit-legendából, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Bartha József. Szent István Társulat, Budapest, 1905 (Irodalomtörténeti Olvasmányok 5.)[18]
  • Stilisztika a polgári leányiskolák III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1906[19]
  • A magyar nemzeti irodalom története. A tanítóképző intézetek új tanterve szerint. Szent István Társulat, Budapest, 1906[20] – újabb kiadásban[21]
  • Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Szent István Társulat, Budapest, 1906[22]
  • Stilisztika a tanító- és tanítónőképzők 1. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1907[23]
  • Az írásművek ismertetése. I. kötet. A tanító- és tanítónő-képzők II. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909[24]
  • Az írásművek ismertetése. II. kötet. A tanító- és tanítónőképzők III. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1909[24]
  • Poétika a középiskolák VI. osztálya számára. Szent István Társulat, Budapest, 1910[25]
  • Két nemzedék magyar irodalma 1875–1925. A Szerző Kiadása, Budapest, 1926[26]
  • Fajiság az irodalomban. Budapest, 1934. (Különnyomat a Célból)[3]
  • Sajó Sándor válogatott költeményei. Összegyűjtötte és bevezette Bartha József. Budapest, 1937[3]
  • Az új magyar irodalom kis tükre 1896–1936. Szerzői kiadás, Budapest, 1938[27]
  • Hulló lombok. Költemények; Korda Nyomda, Budapest, 1939[3]
  • Szabad-e Adynak szobrot emelni? Budapest, 1939 (különnyomat a Célból)[3]
  • Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban, Budapest, 1941[28]
  • Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!; többekkel; Stephaneum Nyomda, Budapest, 1941[29] (új kiadás: Fehérlófia Kiadó és Könyvesbolt, Budapest, 1998, ISBN 963-85896-0-4)

Jegyzetek

  1. [1]
    http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01157.htm, Bartha József, 2017. október 9.
  2. [2]
    Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 432/1950. folyószáma alatt.
  3. [3]
    Katolikus lexikon, i. m
  4. [4]
  5. [5]
  6. [6]
  7. [7]
  8. [8]
    ,
  9. [9]
  10. [10]
  11. [11]
  12. [12]
  13. [13]
  14. [14]
  15. [15]
  16. [16]
  17. [17]
  18. [18]
  19. [19]
  20. [20]
  21. [21]
  22. [22]
  23. [23]
  24. [24]
  25. [25]
  26. [26]
  27. [27]
  28. [28]
    Pintér: Századunk magyar irodalma, 1415. o.
  29. [29]

    Források

    • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
    • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , 3–4. kötet Assistens–Börcs, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1936, 749. o.
    • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
    • Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
    • Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
    • Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum
    • Antikvarium.hu adatbázisa
    • Pintér Jenő: Századunk magyar irodalma, Dr. Pintér Jenőné Vállalata, Budapest, 1943

    Egyéb irodalom

    • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
    • Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Franklin-Társulat, Budapest, 1928.
    • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 397. o.

    Edit in WikipediaRevision historyRead in Wikipedia

    Wikiwand in your browser!

    Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

    Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

    Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.

    Chrome
    Wikiwand for Chrome
    Edge
    Wikiwand for Edge
    Firefox
    Wikiwand for Firefox