A barlangászat egyidős az emberrel, csak akkor még szállásként, menedékként, kultikus és vallási helyként használták a barlangokat őseink. A bronzkortól már csak alkalmi szálláshelyként használták a barlangokat, s a kisebb üregek elé kunyhókat emeltek. A középkorban háborúk esetén búvóhelyként jártak a barlangokban, illetve mindenféle legendákkal és misztikus sárkányokkal népesítették be őket. A barlangok tudományos megismerése és feltárása a 17. században, a kötelekkel és technikai eszközökkel való felfedezésük a 19. század utolsó harmadában kezdődött. A 20. század elején már turisztikai célból is lejártak emberek a barlangokba, majd a század második felétől kezdődően a rohamos technikai fejlődés egyre jobb eszközöket adott a barlangászok kezébe. Világszerte nagy számú közösség és klub alakul a barlangok kutatása és bejárása céljára.
A barlangászat egy olyan tevékenység, amely során be lehet hatolni a Föld felszíne alá, és új területeket lehet felfedezni vele.
Erősíti a fizikumot, és – mivel csoportos tevékenység, ami nehéz körülmények között zajlik – kiváló csapatszellem-erősítő dolog is egyben. Napjainkban az extrém sportok közé sorolják. Magyarországon egymásra épülő, több szintes képzési rendszert dolgoztak ki a barlangászok felkészítésére:
Alapfokú tanfolyam (kezdő kötéltechnika)
Technikai tanfolyam (haladó kötéltechnika és társmentés)
Túravezetői tanfolyam
Kutatásvezetői tanfolyam
Ezek a tanfolyamok elméleti és gyakorlati (barlangi) képzésből és vizsgákból állnak, ahol meg lehet tanulni többek között a barlangjárást, barlangi térképezést, a kötélen való közlekedést, az ön- és társmentést. A barlangásznak ismernie kell a csomókat is, ezek közül a leggyakrabban használtak:
A barlangászat két fő területre oszlik fel, ezek a barlangkutatás és a barlangtúrázás. E kettő nem különül el élesen egymástól.
A barlangkutatás során felszíni karsztjelenségek alapján keresnek és találnak egy eddig ismeretlen barlangot, vagy már egy ismert barlang további járatait próbálják a föld alatt felkutatni a szpeleológia tudományát használva. Ezekhez kitartás, akár évekig tartó munka szükséges.
A barlangtúrázás során már egy ismert barlangot járnak be térkép segítségével, a barlang szépségére, képződményeire figyelve, és megküzdenek a nehézségekkel, föld alatti tavak, patakok, mély aknák vagy vízesések képében.
Ezek a lent tartózkodások akár több napig is eltarthatnak, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű felszerelést, ételt-italt, tartalék ruhát, akkumulátort kell leszállítani a föld alá. A barlangban alkalmi pihenő- és alvóhelyeket kell létre hozni, ezeket „bivak”-nak hívják.
Ezek azok a dolgok, amelyek elengedhetetlenül fontosak:
Sisak („kobak”): ez védi meg a fejet a kisebb lezuhanó kövektől, illetve alacsony helyeken az ütközésektől.
Lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb erejű tartalékvilágításból áll. A fővilágítást a sisakra erősítik, hogy mind a két kéz szabadon használható legyen. Napjainkban nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak, nagyobb időtartamú expedíciók acetiléngázzal világító karbidlámpákat visznek a barlangokba. A tartalékvilágítás legtöbbször bele van építve a fővilágítást adó fejlámpa burkolatába, de attól üzemeltetése teljesen elkülönül, szerepe csak a főlámpa meghibásodása esetén van.
Ruházat: a barlangok hűvösebb klímája miatt, ami Magyarországon átlagosan 9 °C körül van, szükséges egy meleg aláöltözet, amit a barlangászok tréfásan „műnyúlnak” hívnak. Ez thermo-polár anyag, ami polipropilénből van. A külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból készül. Olyan barlangban, ahol sok köteles szakasz van, vagy hideg a levegő, kesztyűre is szükség lesz. Lábra gumicsizma a legcélszerűbb, nagyon száraz barlangban bakancs is használható.
Elsősegély-felszerelés: Egy kis méretű sebkötöző csomag, és egy alumínium túlélőfólia a sérült melegen tartásához.
Egyéni kiegészítő felszerelések
Ebbe a kategóriába azok az eszközök tartoznak, amelyek segítségével függőlegesen is lehet mozogni a föld alatt. A kötéltechnika már egy kiterjesztése a barlangi túrázásnak.
Beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász combjait, derekát, csipőjét fogja körül.
Mellheveder (melles): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász mellkasát fogja át.
Centrálkarabiner (mailon): a beülőt fogja össze, a többi eszköz erre csatlakozik.
Kantár (tehénfarok): a felső mászógépet köti össze a mailonon át a beülővel.
Ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett súrlódással fékezik a barlangászt.
Mászóeszközök: kilincsműves gépek, amiket felfelé lehet tolni a kötélen, lefelé viszont megfogják a kötelet.
Karabinerek: általában 5 darabra van szükség személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon.
Bag (beg): erős kamionponyva-anyagból készült zsák, ami több irányból is fülekkel van ellátva. Hosszabb túrákon a felszerelések szállítására használják.
Csoportfelszerelések
Kötél: ezek műszálból körszövéssel készülnek, statikus kötelek, ami azt jelenti, hogy minimális a nyúlásuk. Szakítószilárdságuk nagy, a 2000 kg-ot is elérheti.
Létra: lehet kötéllétra, vagy kisebb darabokból összerakható fémlétra is.
Nitt: ez a sziklafalba fúrható fém eszköz, amire egy fül csavarozható, és erre karabiner segítségével lehet kötelet kikötni.
Sok veszélyes helyzet alakulhat ki barlangjárás közben.
Minden barlangi leszállás előtt alá kell írni egy jelenléti ívet, amit egy elérhető helyen kell hagyni idő megkötéssel
Működőképes óra nélkül tilos megkezdeni a barlangi túrát, lehetőleg mindenkinél legyen óra
4 fő a minimális létszám. 3 fő lemehet, ha mindannyian jól ismerik a barlangot és fél órán belül a felszínre lehet jutni bármely pontról. 2 fő lemehet, ha több csoport követi egymást azonos útvonalon max. 1 óra követési távolsággal (ez tipikus zsomboly bejárási mód, mely az utolsó csoportra nem vonatkozik).
A csapatban legalább egy tapasztalt barlangásznak lennie kell. A túrának kell, hogy legyen vezetője, kinek egyszemélyi felelőssége van.
A csapat minden tagjának tisztában kell lennie a riasztási módokkal, rendelkeznie kell elsősegély csomaggal és izolációs fóliával
Csak jó minőségű és jól karbantartott felszereléseket használjunk
