Baranyajenő
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Baranyajenő (németül: Jening) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
| Baranyajenő | |||
 | |||
| Látkép a faluról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Balogh Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7384 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 392 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″ | |||
 Baranyajenő
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Baranyajenő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyajenő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sásdtól nyugat-északnyugatra terül el, központján a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút húzódik végig. Nyugati határszélén ágazik ki a főútból egy közel 12 kilométer hosszú mellékút, a 66 101-es út, Baranyaszentgyörgy, Tormás és Szágy településekre.
Baranyajenő és környéke már az ókorban lakott hely volt, a falu határában római korból származó leletanyag került felszínre.
A település egykor a Jenő törzsbeliek lakhelye volt, mint ahogy erre neve is utal.
A falut az oklevelek 1283-ban említették először Jenew írásmóddal. Baranyajenő (Jenő) birtokosai voltak a nyúlszigeti (Margit-sziget) apácák, akiknek itt kolostoruk is állt egykor. Majd később a pálos rend szerzetesei is megtelepedtek itt.
A hódoltság alatt itt vár is épült, a mai templom helyén, mivel azt ma is Várdombnak nevezik. A falu a hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakói magyarok voltak. A település földesura volt a pécsi püspök is, és a Jankovich családnak is volt itt birtoka. Az 1760-as években Baranyajenőn lotaringiai németek telepedtek le.
1945 után a német lakosságot nagyrészt kitelepítették a faluból.
Polgármesterei
- 1990–1994: Mátis János (független)[3]
- 1994–1998: Bakurecz József (független)[4]
- 1998–2002: Bakurecz József (független)[5]
- 2002–2006: Bakurecz József (független)[6]
- 2006–2010: Bakurecz József (független)[7]
- 2010–2014: Bakurecz József (független)[8]
- 2014–2016: Balogh Csaba (független)[9]
- 2016–2019: Balogh Csaba (független)[10]
- 2019–2024: Balogh Csaba (független)[11]
- 2024– : Balogh Csaba (független)[1]
A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 442 | 439 | 412 | 416 | 424 | 404 | 395 | 392 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 40,3% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,7%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 0,7% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,5% református, 2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[14]
- Római katolikus templom - 1822-ben épült klasszicista stílusban, majd később részben romantikus stílusúvá alakították át.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
