Banyán

A banyán vagy banján (Urostigma) a füge (Ficus) növénynemzetség alnemzetsége, amelynek tagjai életüket fánlakó (epifiton) növényként kezdik, ha magjaik kicsíráznak egy gazdanövény (vagy akár egy épület vagy híd) repedéseiben. A „banyán” vagy „banyána” névvel leggyakrabban India nemzeti fájára^[1] a banyánfára (Ficus benghalensis) hivatkoznak, de az elnevezés ma már általánosan használatos az Urostigma alnemzetségbe sorolt fügefajokra, amelyek közös jellemzője a hasonló életciklus.^[2]

Nem tévesztendő össze a következővel: Banán.

Banyán
A banyán jellegzetes támasztógyökerei
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Eperfafélék (Moraceae) Nemzetség- csoport: Ficeae Nemzetség: Füge (Ficus) Tourn. ex L. Alnemzetség: Urostigma
Fajok
fojtófüge (Ficus aurea) Nutt. banyánfa (Ficus benghalensis) L. citromlevelű füge (Ficus citrifolia) Mill. szobafikusz (Ficus elastica) Roxb. ex Hornem. nagylevelű fikusz (Ficus macrophylla) Pers. Ficus microcarpa L.f. Ficus pertusa L.f. ausztráliai fikusz (Ficus rubiginosa) Desf. ex Vent. festőfüge (Ficus tinctoria) G.Forst.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Banyán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Banyán témájú kategóriát.

A többi fügéhez hasonlóan, beleértve az ehető közönséges fügét, a banyánok gyümölcse is csoportos termés. A fügetermés menedéket és élelmet nyújt a fügedarázsnak, de a viszony kölcsönös, mert a darázs végzi el a virágok beporzását.

A banyánok magjait gyümölcsevő madarak terjesztik. Mivel a magok kicsik, és a legtöbb banyán az erdőkben nő, ezért a földre hullott magból kicsírázó növény általában elpusztul. Azonban sok mag ér földet fák törzsén vagy épületeken. Amikor ezek a magvak kicsíráznak, gyökereket indítanak a föld felé, amelyek beborítják a gazdanövényt vagy épületet, ezért a banyánok hétköznapi neve „fojtogató fügék”. A „fojtogató” életmód megtalálható számos, a fényért versenyző trópusi erdei fajnál, különösen a füge (Ficus) nemzetségnél.^[3][4][5] Az összes ilyen életmódú Ficus fajt fojtogató fügének szokták nevezni.

A banyánfák levele nagy, bőrszerű, fényes zöld és ellipszis alakú. A legtöbb fügéhez hasonlóan, a levélrügyeket két nagy pikkely borítja, amelyek lehullanak, ahogy a levél fejlődik. A fiatal levelek gyönyörű vöröses árnyalatúak.^[6]

Az idősebb banyánfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. Az öreg fák úgy terjeszkednek oldalirányban, hogy ezeket a támasztógyökereket használják nagy területek lefedésére. Egyes banyánfajoknál ezek a gyökerek egyfajta erdővé alakulhatnak, amelyek jelentős területet foglalnak el, és minden törzs közvetlenül vagy közvetve a központi törzshöz csatlakozik. Ez a szerkezeti topológia ihlette a hierarchikus számítógépes hálózati operációs rendszer, a Banyan VINES nevét.

Ahogy a banyán körülöleli a gazdanövényt a növekvő gyökerek hálójával, a támasztékul szolgáló fára igen jelentős nyomást gyakorol és általában megöli azt. A burokkal körbevett halott fa később rothadásnak indul és a banyánból egy üreges központi belsővel rendelkező „oszlopos fa” lesz. Ezek az üregek a dzsungelben különösen vonzó menedékhelyet nyújtanak sokféle állat számára.

Etimológia

Banyánfa

Európai nevét eredetileg az indiai fügére (Ficus benghalensis) használták; az elnevezés Indiából ered, ahol már a legelső utazók megfigyelték, hogy a fa árnyékában gyakran húzódnak meg az indiai kereskedők.^[7]

Gudzsaráti nyelven a banya szó jelentése "boltos" vagy "kereskedő",^{[m 1]} és nem "fa". A szó – az európai nyelvek közül – először a portugálban honosodott meg, mint “hindu kereskedő”, és innen került át az angolba (1599) ugyanezzel a jelentéssel. 1634 körül az angol feljegyzésekben már szerepelt a “banyan fa”, mint olyan fa, ami alatt a hindu kereskedők űzik a foglalkozásukat. A fa árnyékos helyet biztosított a falugyűlésekhez vagy a kereskedőknek áruik eladásához. Végül az angolban a fa neve is "banyan" lett.

A magyarban még nincs meghonosodott alak, ezért leírásokban többféle formában is megtalálható; ezek az angol név alapján lehetnek: banján, banyán, banyan, banjan. Az egyértelműsítést megnehezíti, hogy a banyán neve nem indiai jövevényszó, mivel a fa eredeti neve vata (szanszkrit), vagy modern változatban bargad (hindi).^[8]

Megjegyzések

1. Lásd az angol Wikipédia Bania (caste) és Vaishya szócikkét