Babilon ismert története sémi városállamként, amurrú dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig az i. e. 19-18. században élte. Ekkor Babilon katonai és gazdasági erejével több mezopotámiai várossal is elismertette fennhatóságát. A városok kiválása az Óbabiloni Birodalomból már Hammurapi babiloni király halála után megkezdődött. i. e. 1594 körül a hettiták rombolták le, s ezután a városba már korábban betelepülő kassú dinasztiát az elámiak támadása buktatta meg, az elámiak elleni fegyveres küzdelmet viszont Iszin városából szervezték, így Babilon élére a II. iszini dinasztia került. Az i. e. 11-10. században az asszírok többször kiterjesztették hatalmukat a városra. Az asszírok elleni harcnak is köszönhetően az i. e. 7. század végén ismét jelentős hatalom lett (Újbabiloni Birodalom). i. e. 539-ben II. Kürosz perzsa király meghódította.

I. babiloni (amorita) dinasztia (i. e. 1894 – i. e. 1594)

További információk Uralkodó, Rövid kronológia ...
Uralkodó
Rövid kronológia
Középső kronológia
Hosszú kronológia
Megjegyzés
Szumuabum i. e. 1830i. e. 1817 i. e. 1894i. e. 1881 i. e. 1945i. e. 1932
Szumu-la-Él (Sumuláilum) i. e. 1817 – i. e. 1781 i. e. 1880 – i. e. 1845 i. e. 1932 – i. e. 1897
Szábium i. e. 1781 – i. e. 1767 i. e. 1844 – i. e. 1831 i. e. 1897 – i. e. 1884
Apil-Szín i. e. 1767 – i. e. 1749 i. e. 1830 – i. e. 1813 i. e. 1884 – i. e. 1867
Szín-muballit i. e. 1748 – i. e. 1729 i. e. 1812 – i. e. 1793 i. e. 1867 – i. e. 1848
Hammurapi i. e. 1728 – i. e. 1686 i. e. 1792 – i. e. 1750 i. e. 1848 – i. e. 1806
Szamszuilúna i. e. 1686 – i. e. 1648 i. e. 1749 – i. e. 1712 i. e. 1806 – i. e. 1769
Abi-ésuh i. e. 1648 – i. e. 1620 i. e. 1711 – i. e. 1684 i. e. 1769 - i. e. 1742
Ammí-ditána i. e. 1620 – i. e. 1583 i. e. 1683 – i. e. 1647 i. e. 1742 – i. e. 1706
Ammíszaduka i. e. 1583 – i. e. 1562 i. e. 1646 – i. e. 1626 i. e. 1706 – i. e. 1686
Szamszu-ditána i. e. 1562 – i. e. 1531 i. e. 1625 – i. e. 1594 i. e. 1686 – i. e. 1655
Bezárás

II. (I. tengerföldi) dinasztia (i. e. 1732 – i. e. 1460)

További információk Uralkodó, Rövid kronológia ...
Uralkodó
Rövid kronológia
Középső kronológia
Hosszú kronológia
Megjegyzés
Iluma-Él (Iluma-ilum?) i. e. 1732 – ?
Itti-ili-nibi
Dámik-ilísu
Iskibal
Sussi
Gulkisar
Pesgaldaramas
Adara-kalama
Ékur-duanna
Melamkurkurra
Éa-gámil  ? – i. e. 1371  ? – i. e. 1460 I. Kadasman-Enlil fosztotta meg a tróntól
Bezárás

III. (kassú) dinasztia (Kasszita Babilon, vagy Karadúnias, i. e. 1741 – i. e. 1155)

II. Agum-Kakrime előtt nem uralkodtak Babilonban, de a későbbi babiloni kassú királyok számozásakor beszámították őket.

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Gandas i. e. 1741 – i. e. 1726 Tiptakzi fia
I. Agum i. e. 1726 – i. e. 1704
I. Kastilias i. e. 1704 – i. e. 1683
Ussi
Abirattas
II. Kastilias (?)
Urzigurumas
Harbasihu
Típtakzi  ? – i. e. 1594
Atra i. e. 1594(?)
II. Agum-Kakrime i. e. 1594 – i. e. 1571
I. Burna-Burias i. e. 1570 – ?
...
III. Kastilias
Ulam-Burias i. e. 1430 körül
III. Agum i. e. 1415 körül
I. Kadasman-Harbe
Karaindas
I. Kurigalzu  ? – i. e. 1374
I. Kadasman-Enlil i. e. 1374 – i. e. 1360 i. e. 1371-től Babilon királya
II. Burnaburias i. e. 1359 – i. e. 1333
Karahardas i. e. 1333
Nazibugas i. e. 1333
II. Kurigalzu i. e. 1332 – i. e. 1308
Nazimaruttas i. e. 1307 – i. e. 1282
Kadasman-Turgu i. e. 1281 – i. e. 1264
II. Kadasman-Enlil i. e. 1263 – i. e. 1255
I. Kudur-Enlil i. e. 1254 – i. e. 1246
Sagarakti-Surias i. e. 1245 – i. e. 1233
IV. Kastilias i. e. 1232 – i. e. 1225
Enlil-nádin-sumi i. e. 1224
II. Kadasman-Harbe i. e. 1223
Adad-suma-iddína i. e. 1222 – i. e. 1217
Adad-suma-uszur i. e. 1216 – i. e. 1187
Melisihu i. e. 1186 – i. e. 1172
I. Marduk-apla-iddína i. e. 1171 – i. e. 1159
Zababa-suma-iddína i. e. 1158
Enlil-nádin-ahhé i. e. 1157 – i. e. 1155
Bezárás

IV. (II. iszini) dinasztia (i. e. 1155 – i. e. 1025)

További információk Uralkodó, Rövid kronológia ...
Uralkodó
Rövid kronológia
Középső kronológia
Megjegyzés
Marduk-kabít-ahhésu i. e. 1155 – i. e. 1146 i. e. 1156 – i. e. 1139
Itti-Marduk-balátu i. e. 1146 – i. e. 1132 i. e. 1138 – i. e. 1131
Ninurta-nádin-sumi i. e. 1132 – i. e. 1126 i. e. 1130 – i. e. 1125
I. Nabú-kudurri-uszur i. e. 1126 – i. e. 1103 i. e. 1124 – i. e. 1103
Enlil-nádin-apli i. e. 1103 – i. e. 1100 i. e. 1102 – i. e. 1099
Marduk-nádin-ahhé i. e. 1100 – i. e. 1082 i. e. 1098 – i. e. 1081
Marduk-sápik-zéri-máti i. e. 1082 – i. e. 1069 i. e. 1080 – i. e. 1068
Adad-apla-iddína i. e. 1069 – i. e. 1046 i. e. 1067 – i. e. 1046
Marduk-ahhé-eríba i. e. 1046 i. e. 1045
Marduk-zér-… i. e. 1046 – i. e. 1033 i. e. 1044 – i. e. 1033
Nabú-suma-líbur i. e. 1033 – i. e. 1025 i. e. 1032 – i. e. 1025
Bezárás

V. (II. tengerföldi) dinasztia (i. e. 1025 – i. e. 1004)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Szimbarsipak i. e. 1025 – i. e. 1008
Éa-mukín-zéri i. e. 1008
Kassú-nádin-ahhé i. e. 1008 – 1004
Bezárás

VI. (bazi) dinasztia (i. e. 1003 – i. e. 985)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Éulmas-sákin-sumi i. e. 1003 – i. e. 987
I. Ninurta-kudurri-uszur i. e. 987 – i. e. 985
Sirikti-Sukamuna i. e. 985
Bezárás

VII. (Elámi) dinasztia (i. e. 985 – i. e. 979)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Már-bíti-apla-uszur i. e. 985 – i. e. 979
Bezárás

VIII. dinasztia (i. e. 979 – i. e. 943)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Nabú-mukín-apli i. e. 979 – i. e. 943
Bezárás

IX. dinasztia (Vegyes dinasztiák, i. e. 943 – i. e. 732)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
II. Ninurta-kudurri-uszur i. e. 943
Már-bíti-ahhé-iddína i. e. 943 – i. e. 920
Samas-mudammik i. e. 920 – i. e. 900
I. Nabú-suma-ukín i. e. 900 – i. e. 888
Nabú-apla-iddína i. e. 888 – i. e. 855
I. Marduk-zákir-sumi i. e. 855 – i. e. 819
Marduk-balátszu-ikbi i. e. 819 – i. e. 813
Baba-ahhé-iddína i. e. 813 – i. e. 811
interregnum (i. e. 811 – i. e. 800)
Ninurta-apla-… i. e. 800 – i. e. 790
Marduk-Bél-zéri i. e. 790 – i. e. 780
Marduk-apla-uszur i. e. 780 – i. e. 769
Eríba-Marduk i. e. 769 – i. e. 761 a kháld Bít-Jakín törzs sejkje
Nabú-suma-iskun i. e. 761 – i. e. 748
Nabú-nászir i. e. 748 – i. e. 734
Nabú-nádin-zéri i. e. 734 – i. e. 732
II. Nabú-suma-ukín i. e. 732
Bezárás

X. (Asszír) dinasztia (i. e. 732 – i. e. 620)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Nabú-mukín-zéri i. e. 732 – i. e. 729
Púlu i. e. 729 – i. e. 727 III. Tukulti-apil-ésarra asszír király
Ulúlaju i. e. 727 – i. e. 722 V. Sulmánu-asarídu asszír király
II. Marduk-apla-iddína i. e. 722 – i. e. 710 a kháld Bít-Jakín törzs sejkje
II. Sarrukín i. e. 710 – i. e. 705 asszír király
Szín-ahhé-eríba i. e. 705i. e. 703 asszír király
II. Marduk-zákir-sumi i. e. 703
II. Marduk-apla-iddína i. e. 703 másodszor
Bél-ibni i. e. 703 – i. e. 700
Assur-nádin-sumi i. e. 700i. e. 694
Nergal-usézib i. e. 694i. e. 693 Szín-ahhé-eríba feliratain: Suzubu
Musézib-Marduk i. e. 693i. e. 689 Szín-ahhé-eríba feliratain: Suzubi
interregnum (i. e. 688 – i. e. 681)
Szín-ahhé-eríba lerombolta a várost
Assur-ah-iddína i. e. 681i. e. 669 asszír király
Assur-bán-apli i. e. 669i. e. 668 asszír király
Samas-sum-ukín i. e. 668i. e. 648 Assur-bán-apli öccse
Kandalánu i. e. 648i. e. 627 asszír király
interregnum (i. e. 627)
Szín-sar-iskun i. e. 627i. e. 620
Szín-sum-lisir i. e. 626
Bezárás

XI. (Kháld) dinasztia (Újbabiloni Birodalom vagy Kháldú-Kháldea, i. e. 626 – i. e. 539)

További információk Uralkodó, Uralkodott ...
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Nabú-apal-uszur i. e. 626i. e. 605 „Nabopolasszar”
II. Nabú-kudurri-uszur i. e. 605i. e. 562 „Nabukodonozor” (Nabú-apla-uszur fia)
Amél-Marduk i. e. 562i. e. 560
Nergal-sar-uszur i. e. 560i. e. 556 „Neriglisszar”
Lábási-Marduk i. e. 556
Nabú-naid i. e. 556i. e. 539 „Nabonid”
Bél-sar-uszur i. e. 552i. e. 541 „Bélsaccar” (Nabú-naid fia) régens
Bezárás

Források

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
  • A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.