Bölöny József (jogász)

Bölöny József (Kismarton, 1903. május 26. – Budapest, 1990. augusztus 21.) jogász, történész, archontológus, a Szent István Akadémia tagja.

Ez a szócikk a jogászról és történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bölöny József (egyértelműsítő lap).

Gyors adatok

Bölöny József
Született	1903. május 26.^[1] Kismarton^[2]
Elhunyt	1990. augusztus 21. (87 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Festetics Adelgunda (h. 1942–1963)
Gyermekei	József Mária Adelgunda Eszter
Foglalkozása	jogász
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1925)
Sírhelye	Farkasréti temető (44/1-1-11)^[3]^[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölöny József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bezárás

Élete

Bölöny Ödön gazdatiszt és Faludy Mária fiaként született. 1921-ben tett érettségit a pécsi főgimnáziumban. 1925-ben a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, majd 1930-ban bírói és ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően ügyvédként dolgozott, és 1938-ban habilitált Pécsett, majd 1943-ban Budapesten jogból. 1938-tól 1943-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára, 1943-tól 1948-ig nyilvános rendkívüli tanára. 1941 és 1945 között a szabadkai jogakadémián a magyar közjog rendes tanára.

Az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején a Magyar Nemzetbe vezércikkeket írt. 1945-ben igazságügyi miniszteri felkérésre elkészítette az államhatalom gyakorlásáról szóló törvénytervezetet. Ehhez a kiküldött pártközi bizottság segítségét is igénybe vette. 1946-ban a köztársasági törvénytervezetet felülvizsgáló bizottság tagja volt. Ő volt a Bárdossy-féle per közjogi szakértője is. 1945-től a Kúriai Ügyvédi tanács tagja volt. Ez a tisztsége a Kúria megszűnésekor szűnt meg. Emellett 1945 és 1949 között tagja volt az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak is. 1947-ben a Szent István Akadémia tagjává választották.

Harmincnál több jogtudományi művet írt. Idősebb korában komolyabb archontológiai kutatásokat folytatott. Ennek eredménye az újabb, és újabb kiadásokban megjelenő Magyarország kormányai című mű. 1990-es halála után a bővítésekhez leánya, Takács Józsefné adta át kiadatlan jegyzeteit az új kiadást előkészítő Hubai Lászlónak.

1942-ben nősült, felesége Festetics Adelgunda. Festetics Adelgunda szülei Festetics Bennó, Antony Irén.

Művei

Folyóiratcikkek

Vita a kormányzói jogkörről. (Az ország útja, 1937)
A mentelmi jog de lege ferenda. (Jogállam, 1938)
Pihent szemmel – az olvasó érdekében. 1–6. (Századok, 1968–1972)
Sacra Regni Corona. (Történelmi Szemle, 1978)
Gondolatok az archontológiáról és a kritikáról. (Levéltári Szemle, 1978)

Önálló könyvek

Királyi hatalom és kormányzói jogkör. (Budapest, 1933)
Alkotmányjogi értekezlet és oktrojált választójog. (Budapest, 1935)
A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdéséhez. Közjogi tanulmány. (Budapest, 1936)
Az 1937:XIX. t. c. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A törvény rendelkező részének, indoklásának és a javaslat parlamenti tárgyalásának ismertetése, közjogi bírálata és tanulságai. (Budapest, 1937)
Mentelmi jog. Monográfia. (Budapest, 1937)
Ideiglenes államjogi berendezésünk jogalapja. (Budapest, 1938)
Összeférhetetlenségi és mentelmi jog. (Budapest, 1938)
Vita az országgyűlés feloszlatásának törvényességéről. (Budapest, 1939)
A román alkotmányok és a kisebbségi kérdés. (Pécs, 1940)
A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 12. Budapest, 1940)
Történelmi alkotmányunk és a ’48-as fejlődés. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 14. Budapest, 1941)
A magyar közjog időszerű kérdései. 1–2. (Budapest, 1941–1942)
A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. (Nagymagyarország könyvtára. 3. Budapest, 1942)
Magyar közjog. 1–3. köt. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1942–1943)
Jogalkotás a magyar demokráciában. (Budapest, 1945)
Közös miniszterek–horvát bánok–fiumei kormányzók. 1867–1918. (Budapest, 1977)
Magyarország kormányai. 1848–1975. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok. 1–2. kiad. Budapest, 1978)
- Magyarország kormányai. 1848–1987. Csatolva: közös miniszterek, horvát bánok, fiumei kormányzók. (3. bőv. kiad. Budapest, 1987)
- Magyarország kormányai. 1848–1992. Az 1987–1992. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (4. bőv. és jav. kiad. Budapest, 1992)
- Magyarország kormányai. 1848–2004. Az 1987–2004. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (5. bőv. és jav. kiad. Budapest, 2004)

Kéziratban maradt:

Magyarok a nagyvilágban. Életpályák századunkból. (1974–1981)
A Magyarország kormányai 4. kiadásában (18. o.) a szerző arról ír, hogy elkészítette a Parlamenti tisztségviselők 1848–1984 című művét is, amelyet átadott az Országgyűlési Könyvtárnak. Ez a munka nyomtatott kiadásban azóta sem jelent meg.

Szerkesztett művei

Történelmünk a jogalkotások tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. Összeáll. Beér János, Csizmadia Andor. A rendeleteket válogatta Bölöny József. (Budapest, 1966)