Böde
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Böde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
| Böde | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Farkas Csaba Béláné (független)[1] |
| Irányítószám | 8991 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 269 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 31,3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 19″, k. h. 16° 43′ 14″ | |
 Böde
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Böde weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böde témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalaegerszegtől nyugatra, Zalalövőtől keletre fekszik. Zsáktelepülés, amely közúton csak a 7405-ös útból, Teskánd külterületének déli szélén kiágazó 74 113-as számú úton érhető el, a közigazgatásilag Hottóhoz tartozó Szentmihályfa után.
Böde nevét 1407-ben említették először az írásos forrásokban Bede néven, ami az ősi magyar Bed személynévre vezethető vissza.[3]
A faluról az 1700-as években Vályi András Magyar országnak leírása című munkájában a következőket írta a településről:
Böde magyar falu Szala Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Bonczod földének szomszédságában, mellyhez hasonlító, ’s ennek filiája.
Polgármesterei
- 1990–1994: Török Lászlóné (MDF)[4]
- 1994–1998: Lakatos Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Lakatos Ferenc (független)[6]
- 2002–2006: Horváth Amália Mária (független)[7]
- 2006–2010: Horváth Amália Mária (független)[8]
- 2010–2014: Ujj Tibor (független)[9]
- 2014–2019: Ujj Tibor (független)[10]
- 2019–2024: Ujj Tibor (független)[11]
- 2024– : Farkas Csaba Béláné (független)[1]
A huszadik század második évtizedében a faluban 144 élve születés, 100 halálozás és 33 házasságkötés volt. 1921 és 1930 között a faluban 205 élve születés, 95 halálozás és 51 házasságkötés volt. 1931 és 1940 között a faluban 168 élve születés, 62 halálozás és 38 házasságkötés volt. 1941 és 1950 közt a faluban 126 élve születés, 75 halálozás és 53 házasságkötés volt. Az ötvenes években a faluban 66 élve születés, 54 halálozás és 73 házasságkötés volt. Ez alapján elmondható, hogy a településen az 1920-as években volt a legmagasabb az élve születések száma és a falu lélekszámának bővülése is ekkor érte el csúcspontját. Az halálozások számát és az élve születések összevetve megállapítható, hogy az ötvenes évekre jelentősen visszaesett a faluban a gyermekvállalási hajlandóság, illetve ezzel egyidejűleg megnőtt a halálozási arány. A korábbi magasabb gyermekszületést azonban a század negyvenes éveitől kezdve a megemelkedett házasságkötési darabszám is jól mutatja.[12]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 296 | 291 | 294 | 265 | 277 | 270 | 269 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,7%, cigány 2,2%, német 0,8%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 3,3% reformátusnak, 3,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% szlovénnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% izraelita, 0,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[14]
.JPG)
- Római katolikus templom (Böde-Zalaszentmihályfa): "A Bödére vezető út mentén, dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródásán támpilléres, Ny-i homlokzati tornyos templom, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével. A tornyon, a hajón és a szentélyen román kori nyílásrendszer, a Ny-i homlokzaton román kori, félköríves, fonottdíszes, oszlopbélletes kapu, az ívmezőben Agnus Dei – domborművel. Síkfödémes, kazettás mennyezetű hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a toronytesttel egybeépített karzat. A félköríves diadalív fölött felirattöredékek. A karzataljban konzolokon középkori faragványok. Berendezés: 1970-es évek. A templom 1220 körül épült, a 13. század végén szentélyét átalakították. A török időkben elpusztult templomot 1750 körül állították helyre, szentélyét átépítették. Sekrestyéje a 19. században épült. 1923-ban javították és átalakították. 1966-70 között helyreállították."
A község előtt érjük el az Árpád-kori templomot, amelyet Zalaszentmihályfa néven jegyez az útikönyv. Nyugati kapuját gazdag kőfaragás díszíti. Fonatos timpanondísze a honfoglalás kori szíjvégek mintázatát illeszti a félköríves ajtókeretre. A timpanon belsejét a bárány foglalja el a kereszttel, amely mellett még egy másik állat körvonalai is fölfedezhetők. A magyar építészettörténet és műemlékvédelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű kis templom homlokzati részletfotói:
         |
A falu szülötte volt Barabás Jenő (1920–1994) néprajzkutató.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
