gombafaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A bíbor galóca (Amanita porphyria) a galócafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, inkább fenyvesekben élő, nyersen mérgező gombafaj.
Bíbor galóca | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Amanita porphyria (Johannes Baptista von Albertini és Lewis David von Schweinitz) (1805)[1][2] | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bíbor galóca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbor galóca témájú kategóriát. | ||||||||||||||
Bíbor galóca mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Latin nevében a porphyria szó jelentése "lilába öltözött", mely a görög porphyrius melléknévből származik, valamint egy ritka betegség a porfíria neve is.[3]
Európában és Észak-Amerikában elterjedt, Nagy-Britanniában, Írországban[2] és Magyarországon ritka gombfaj. Európában egészen 1600 méter magasságig megtalálható.
Lombos erdőkben ritkábban, inkább tűlevelű erdőkben fordul elő, a savanyú, tápanyagban szegény talajt kedveli. Fajtársainál több nedvességet igényel. Termőtestet júliustól október végéig fejleszt.[4] Egyenként vagy kis csoportokban nő.[5]
Általában 4-8 cm széles, bíborbarna, ibolyásszürke, idővel halványodó színű. Fiatalon harang alakú, majd kiterül, felületét letörölhető, ibolyásszürke, kevés, vékony, szabálytalan burokmaradvány borítja.[6] A kalap felszínén csak kevés burokmaradvány lehet.[5] Felszíne sima, selymes fényű, széles púppal a közepén. Széle nem bordás.[7]
Szabadon állók vagy kissé a tönkhöz illeszkedők, puhák, sűrűn állók és meglehetősen keskenyek.[3] Színük fehéres vagy halvány sárgás szürke,[8] az idősebb példányokon általában szürkék.[9] Minden más galócától eltérően, a tönkre rá-, vagy kissé lefutnak.[10]
7-10 µm méretű, fehér színű, sima felszínű, gömb-, vagy majdnem gömb alakú.[11]
Fehéres vagy halvány krémszínű,[12] a kalapbőr alatt ibolyáskék,[4] kemény és nagyon törékeny. Erős retek és csírázó burgonya szagú, íze kellemetlen.[13]
Maximum 9 cm magas és 1 cm vastag lehet, belseje üreges, színe fehéres, vagy a kalap színéhez hasonlóan vöröses, esetleg kissé lilásbarnás, néha kígyóbőrszerűen díszített. A gallér fehéres, vagy szürkéskék színű, vékony, sima, lelógó,[4] széle néha feketés.[7] A tönk alja kerek és gumós, szürkésibolya vagy világosszürke, 2,5 cm széles bocskorral.[5]
Nyersen mérgező, főzve kis mennyiségben ehető, de ennek pontos mennyiségére nincsen adat. Kellemetlen íze és szaga miatt nem is igazán használható étkezési célra.[3] Íze leginkább a romlott burgonyára hasonlít. Kimutatták benne a gyilkos galóca méreganyagát,[10] valamint bufotenint, ami a szívműködést gyorsító (varangyméreg). Ez utóbbi alapos sütés-főzés hatására elbomlik.[6] Fogyasztása azért sem ajánlott, mert könnyen összetéveszthető mérgező rokonaival.[5]
Azonosításánál fontos elkülönítő bélyegei az éles szegélyű, peremes gumó, a sima, szürkés, hártyás, nem bordás gallér, alatta a kígyóbőrszerű tönkrajzolat, valamint a burgonyaszag.[3][7]
Hasonló fajok: szürke galóca, piruló galóca, párducgalóca,[6] gyilkos galóca.[10]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.