(1943–2023) magyar bibliográfus, történész, könyvtáros, egyetemi oktató From Wikipedia, the free encyclopedia
Bényei Miklós (Tiszaladány, 1943. január 5. – Debrecen, 2023. július 24.) magyar történész, könyvtáros, egyetemi oktató, az MTA doktora (2008).
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Bényei Miklós | |
Született | 1943. január 5.[1] Tiszaladány[1] |
Elhunyt | 2023. július 24. (80 évesen)[2] Debrecen[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1966, könyvtártudomány, történettudomány) |
Kitüntetései |
|
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | legújabb kor |
Tudományos fokozat |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem–könyvtár szakon szerzett diplomát 1966-ban.
1966. augusztus 1-jétől a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár tájékoztató könyvtárosa lett, majd évekig az olvasószolgálati csoport vezetőjeként tevékenykedett. 1976–1979 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének aspiránsa. 1979–1989 között az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának munkatársa, majd Debrecen városi titkára volt. 1989. októberétől ismét a megyei könyvtár dolgozója lett, először tudományos főmunkatársként, majd a helyismereti osztály vezetőjeként, 1996-tól egészen 2005-ig, végleges nyugdíjazásáig a könyvtár igazgatóhelyetteseként is.
Felesége Csikai Erzsébet nyugdíjas orvos.
Kutatási érdeklődése kezdettől fogva a könyv-, sajtó- és könyvtártörténet, szélesebben a művelődés- és eszmetörténet felé vonzotta. Elmélyülten foglalkozott Eötvös József munkásságával. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Eötvös József olvasmányai című disszertációval, amelynek rövidített változata három év múlva könyvként is megjelent. Eötvös Józsefről több tanulmánya és egy tanulmánykötete (Eötvös József könyvei és eszméi – 1996) is napvilágot látott, 1977-ben sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal látta el naplójegyzeteit, Vallomások és gondolatok címmel. A reformkori diéták művelődéspolitikai tanácskozásairól és dokumentumairól mintegy húsz közleménye jelent meg, köztük egy forráskiadvány (Reformkori országgyűlések színházi vitái, 1825–1848 – 1985), egy kismonográfia (Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról – 1994) és egy tanulmánygyűjtemény (A nemzeti és polgári kultúra felé – 1998).
Elsőként próbálkozott a jeles, többszörösen is debreceni kötődésű huszadik századi művelődés- és könyvtárpolitikus, Kovács Máté pályaképének felvázolásával. Debrecen és Hajdú-Bihar megye múltjára, elsődlegesen 19–20. századi fejlődésére vonatkozó helytörténeti kutatásai szintén a művelődés- és eszmetörténet tárgykörébe tartoznak. Kísérletet tett a reformkori Debrecen kulturális jellemzőinek áttekintésére, több dolgozatot írt a helyi könyvkiadás és sajtó históriai értékeiről.
1988 őszén a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem megbízta az informatikus könyvtáros szak beindításának előkészítésével. 1989. május 15-én elnyerte a történelemtudomány kandidátusa fokozatot az Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken című értekezésével. A szak 1989-es indulásától külsős oktatóként, 1993–2005 között másodállású docensként oktatott, és a szakfelelősi teendőket is ellátta. A bolognai reform után, több kollégájával is együttműködve szerepet vállalt az informatikus könyvtáros szak alapképzési és mesterképzési programjának kidolgozásában. Nyugdíjazása óta külső oktatóként továbbra is közreműködik a debreceni és az egri könyvtárosképzésben.
2009-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott.
Tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE), 1990 és 1998 között az MKE Bibliográfiai Szekciójának, 1998-tól 2007-ig az MKE elnökségének. 2000-től 2013-ig a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság, 2001-től a Kovács Máté Alapítvány kuratóriumának tagja; 2004-től 2016-ig a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által létrehozott Őrváros – Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány kuratóriumi tagja.
1997 és 2011 között részt vett a Könyvtári Figyelő című folyóirat szerkesztőbizottsági munkájában.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.