Bégatárnok
település Szerbiában, a Vajdaságban From Wikipedia, the free encyclopedia
település Szerbiában, a Vajdaságban From Wikipedia, the free encyclopedia
Bégatárnok (szerbül Торак / Torak, 1947-2002. között Бегејци / Begejci, románul Torac) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Bégatárnok (Торак / Torak) | |
A nagytárnoki görögkeleti (román) templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Bégaszentgyörgy |
Rang | falu |
Irányítószám | 23232 |
Körzethívószám | +381 23 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2291 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 31 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 80 m |
Terület | 83,2 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 30′ 31″, k. h. 20° 36′ 23″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bégatárnok témájú médiaállományokat. |
Nagybecskerektől északkeletre, a Béga-csatorna partján, Bégaszentgyörgy, Katalinfalva és Magyarittabé közt fekvő település.
A középkorban még csak egy Tárnok nevű helység létezett, melyet az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék a torontáli főesperességi plébániák között sorolt fel. Később azonban már két Tárnok (Torok) nevű település is volt egymás mellett: Kis- és Nagytárnok néven.
1401-ben Keve vármegye területén fekvő faluként szerepelt, és 1400-1455-ben a Csáki család birtoka volt.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és Mercy tábornagy térképén is lakatlan helyként, a becskereki kerületben, Toraik néven volt feltüntetve.
1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte, és még 1761-ben is pusztaként volt említve.
1765-ben marosmenti románokat telepítettek e pusztára, majd az 1788. évi török hadjárat alatt négy szerb menekült családot is itt helyeztek el.
1773-ban, harmadik délmagyarországi útja során II. József is megfordult itt.
A 18. század végén a Kiss család birtokába került és 1838-ban Kiss Antal, utána pedig Kiss Miklós volt a település birtokosa.
1856-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a falu negyedrésze leégett, majd 1866-ban közel 400-an haltak el kolerában.
Kistárnoknak 1910-ben 2850 lakosa volt, melyből 21 magyar, 65 német, 2729 román, 35 cigány volt. Ebből 71 római katolikus, 2764 görögkeleti ortodox volt.
Nagytárnoknak 1910-ben 3349 lakosa volt, melyből 31 magyar, 82 német, 3181 román, 43 cigány volt. Ebből 86 római katolikus, 3206 görögkeleti ortodox volt.
Kistárnok és Nagytárnok a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Egykor Tárnokkal volt határos a középkorban az ugyancsak Keve vármegyéhez tartozó Bessermén-teleke és Fancsal is, mely településeket a gróf Csáki család levéltárában őrzött, 1400-ban kelt oklevél említette.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
4945 | 5012 | 5198 | 4817 | 4289 | 3700 | 2850[2] | 2291[1] |
Nationalité | Nombre | % |
Románok | 1780 | 62,45 |
Szerbek | 569 | 19,96 |
Cigányok | 203 | 7,12 |
Magyarok | 89 | 3,12 |
Jugoszlávok | 83 | 2,91 |
Muzulmánok | 8 | 0,28 |
Horvátok | 3 | 0,10 |
Szlovákok | 2 | 0,07 |
Bolgárok | 2 | 0,07 |
Németek | 1 | 0,03 |
Macedónok | 1 | 0,03 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.