magyar jogász, újságíró, író, bírósági tisztviselő From Wikipedia, the free encyclopedia
Bátyi Zoltán (Szeged, 1956. április 12. –) jogász, újságíró, író, bírósági tisztviselő, a Szegedi Írók Társaságának tagja.
Bátyi Zoltán | |
Élete | |
Született | 1956. április 12. (68 éves) Szeged, Magyarország |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátyi Zoltán témájú médiaállományokat. |
Kárpátaljáról, Szürtéről származó édesapja, idősebb Bátyi Zoltán (1919–1993) és a nagykőrösi születésű édesanyja, Szűcs Ilona (1922–1987) közös életüket 1944-ben Nagykőrösön kezdték el, majd 1949-ben Szegedre költöztek, ahol 1956 tavaszán megszületett a fiuk. Szeged külvárosában, Rókuson nőtt fel, iskoláit is a városban járta ki. A Szegedi Rókusi Általános Iskola elvégzését követően, a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskolába (1970-1974) került, ahol érettségit tett. Tanulmányait a JATE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta (1975). Jogászi diplomája kézhezvételét követően (1980) újságíró gyakornokként elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát (1981–1982)[1] is, majd újságíróként kezdte a pályáját a Csongrád Megyei Hírlap (1980–85) szerkesztőségében. Idővel átszerződött a Délmagyarország (1985–1989) napilaphoz. Később a Délvilág, majd Reggeli Délvilág (1989–1994) főszerkesztő-helyettese lett. Dolgozott a Magyar Televízió külsős munkatársaként, majd a Békés Megyei Nap és Szegedi Napló (1995–96) szerkesztőségei után visszatért régi munkatársai közé a Délmagyarország (1996–2003) napilaphoz. Az újságírói munkát 2003 szeptemberétől felváltotta a bírósági munkakör. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkáraként dolgozott 2020 októberéig, nyugdíjazásáig. .[2]
Újságíróként mintegy 7000 cikket jegyez, több mint 15 kötet szerzője, társszerzője. Irodalmi munkássága Szegedhez, a Tisza folyóhoz, és hazánk déli tájegységéhez kötődik, az itt élő emberek, kisemberek történeteit meséli el esszéiben, novelláiban. Kitalált, jellegzetes figurája "Belami" aki "alulnézetből" gondolkodik el a nagyvilág történésein, és ezt meg is vitatja hétről hétre a Panel Pál nevű képzeletbeli lakótelep kocsmájának törzsközönségével. A népszerű "Belami" történetek a Délmagyarország hasábjain indultak 1986-ban,[3] később kötetben is megjelentek, ma már Blog formában jut el az olvasókhoz.[4]
Társszerzőként Szeged és Hódmezővásárhely nevezetességeit bemutató könyvet jegyzett. Irodalmi riportköteteiben bűntörténeti kutatásainak eredményeit teszi közzé. Egyebek közt a szegedi Csillag börtön és bentlakói életét mutatja be széleskörűen, szenzációhajhászás nélkül. Három esztendő munkájával készült el bűnügyi dokumentum-riportkönyve, "Marinko, avagy a halál zsoldosa" címmel. A szerb Magda Marinko és bűnöző társainak nevéhez a hazai bűnüldözés legbrutálisabb rablógyilkosságai fűződnek. Az interjúkötet a gyilkosságokat és azok közegét járja körbe, Marinko korabeli vallomásai és az egykori nyomozást vezető rendőrök, nyomozók, ügyvédek megszólaltatásával, továbbá sok a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával.[5] 2015-ben jelent meg dokumentum kötete "Hóhércsárdás" címmel, amely a magyarországi kivégzések történetét dolgozza fel. Az igazságszolgáltatás sok vitát kiváltó, legsúlyosabb büntetési eszköze: a kivégzések kapcsán szól az egyes korok legnagyobb vihart kavart bűnügyeiről is. Szépírói munkássága az irodalmi folyóiratokban (Tiszatáj, Pannon Krónika, Szegedi Lap, Irodalmi Jelen, Magyar Szó kulturális melléklete, stb...) megjelent novelláiból és három novelláskötetéből ismerhető meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.