Bátaapáti
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bátaapáti (németül: Abstdorf) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
| Bátaapáti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Bonyhádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koroknai Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7164 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 351 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 46° 13′ 00″, k. h. 18° 36′ 00″ | |||
Bátaapáti
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Bátaapáti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátaapáti témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
A Geresdi-dombságban, több kisebb patak összefolyásánál fekszik. Hozzá tartozik a különálló, tréfás nevű Rozsdásserpenyő településrész is, mely központjától közel 2,5 kilométerre északra található.
A szomszédos települések: észak felől Mőcsény, kelet felől Mórágy, délkelet felől Bátaszék, dél felől Véménd, nyugat felől Ófalu, északnyugat felől pedig az egykor önálló, ma Mőcsényhez tartozó Zsibrik. A legközelebbi város a 10 kilométerre lévő Bátaszék.
Megközelítése
Zsáktelepülés, központja csak Mőcsény vagy Mórágy érintésével, a Bátaszék és Bonyhád közt húzódó 5603-as útról letérve, az 56 103-as számú mellékúton érhető el. Rozsdásserpenyő településrész közvetlenül az 5603-as út és az alsóbbrendű mellékút szétágazása mellett helyezkedik el.
Északi határszéle közelében húzódik a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, melynek legközelebbi megállási pontja Mórágy megállóhely a község központjától mintegy 4 kilométerre északkeletre.
Története
Első fennmaradt írásos említése 1267-ból való, amikor a bátai bencés apátság birtoka volt, s nevét Apathy alakban írták. A 16. század végére elnéptelenedett. A 18. század közepén német telepesek érkeztek. A 18. század második felétől az Apponyi család birtoka volt. A második világháború után német nemzetiségű lakosainak jelentős részét kitelepítették.
A település 2005. július 10-én helyi népszavazáson jelentős többséggel igent mondott a hulladéktemetőre, ahova a Paksi atomerőműből kikerülő kis és közepes radioaktivitású felszerelések, eszközök, védőruhák kerülhetnek. 2008 októberében átadták az ideiglenes tárolásra alkalmas Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolót.[3][4] 2009 májusáig 910 darab kis és közepes aktivitású hulladékot tartalmazó hordót hoztak a paksi atomerőműből és helyeztek el ideiglenesen Bátaapátiban, amíg a felszín alatti részek kialakítása zajlott.[5] A 2012-ben átadott végleges tárolásra alkalmas Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba egy év alatt 160 konténernyi kis és közepes aktivitású radioaktív atomhulladékot helyeztek el.[6]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Krachun Szilárd (független)[7]
- 1994–1998: Krachun Szilárd (független)[8]
- 1998–2002: Krachun Szilárd (független)[9]
- 2002–2006: Krachun Szilárd (független)[10]
- 2006–2010: Krachun Szilárd (független)[11]
- 2010–2014: Darabos Józsefné (független)[12]
- 2014–2019: Darabos Józsefné (független)[13]
- 2019–2024: Krachun Szilárd (független)[14]
- 2024–2025: Koroknai Róbert (független)[1]
A településen 2025. június 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell tartani, az önkormányzati testület néhány hónappal korábban – április 3-án – kimondott önfeloszlatása miatt.[15]
Híres emberek
- Itt született Rohmann Henrik (1910-1978) hárfaművész és hárfatanár.[16]
Kulturális élete
- Együttműködve a szomszédos falvakkal évente emlékhangversenyt rendeznek Rohmann Henrik tiszteletére. A hangversenyt a Budapesti Hegedű-Hárfa Duó, Földesi Lajos hegedűművész és Kocsis Andrea hárfaművész adja, de más művészek és növendékek is szerepelnek rajta.[17]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 411 | 418 | 423 | 369 | 352 | 355 | 351 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 5,4%, evangélikus 5,7%, felekezeten kívüli 19,9% (12,1% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,3% szerbnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 4,3% református, 2,3% evangélikus, 4% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
- Apponyi-kúria: klasszicista stílusú, 19. század közepe.
- Apponyi-gazdaság: magtár, 18. század.
- Evangélikus templom: 18. század vége.
- Nepomuki Szent János-kápolna: barokk, 18. század második fele.
- Egykori üveghuta: a településtől 2,5 km-re délre.
- Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló[20]
Képgaléria
Üveghutai kápolna a falutól 2,5 km-re délre
Evangélikus templom
Apponyi-kúria
.jpeg)
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.