Bástya sétány

A Bástya sétány Budapest I. kerületében, a Várnegyedben kialakított sétány volt. A Várhegy nyugati, északi és részben keleti várfalai mögött, hadicélokra szolgáló sikátorok helyén húzódott. Azután jött létre, hogy a vár hadi rendeltetése, erődjellege megszűnt. A 19. században fásították a nyugati szakaszt, és adták át sétányként a nagyközönségnek, majd 1936-ban az északi és keleti szakaszokat is ugyanígy alakították ki, Buda visszavételének 250. évfordulójára. A második világháború a sétányon jelentős károkat okozott, így 1966-70 között korabeli modern kertészeti elvek szerint újjáépítették, és több szakaszra bontották. A szakaszok mai nevei:

• Tóth Árpád sétány, nyugati rész. Itt található az Anjou bástya és itt áll az utolsó budai pasa, Abdurrahmán emlékköve.
• Babits Mihály sétány, keleti rész. Ennek északi és keleti részét a Bécsi kapu köti össze, a keleti szakasz az Erdélyi bástyáig tart.

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Bástya sétány
Abdurrahmán az utolsó budai pasa emlékműve halálának állítólagos helye közelében a Bástya sétányon
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, I. kerület
Városrész	Budai Várnegyed
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Bástya sétány Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 02′ 08″47.498694444444, 19.035611111111

Az utcanév az irodalomban

• Vélhetően a Bástya sétány elnevezése ihlette Baróti Géza Bástyasétány '77 című színműve (és az abból készült különféle televíziós és színpadi feldolgozások) névadását.

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 115. o. ISBN 963-05-6410-6

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap