„Idősebb nővérem kórházban töltötte fél életét. A szerető féltés, amellyel körülvettük, növelte az összetartozás érzését. Életem legnehezebb időszaka az Ő korai kínhalála volt. Fiatalabbik bátyám öngyilkosságát is nehéz volt túlélni. Idősebbik bátyám is aránylag fiatalon halt meg. Testvéreim, és sógornőim korai halála miatt van talán, hogy magamnak már nem tulajdonítok túlzott jelentőséget…
Megvetem a fecsegést. A hallgatni tudás kevesek kiváltsága… A fecsegő ember munkájában is szertelen. Az építészet nem tűri a fecsegést Véletlenül lettem építész. Lemondva művészkedő álmaimról a Tiszán dolgoztam hajópakolóként. Motorcsónakkal táviratot hoztak. A Képzőművészeti Főiskola átirányította Önt a BME Építészmérnöki karára, holnap reggel 8-kor meghallgatásra jelentkezzen. A kihúzó vonat utolsó kocsi lépcsőjére sikerült még felugranom, a tokaji állomáson. Ezen múlott csak tanulni nem szerettem, de azt következetesen. Az egyetemi öt évet is átlinkeskedtem. Utóvizsga rekorderként jó-tanulóék nem fogadtak be. Baráti köröm évhalasztó, évismétlő, túlkoros építészhallgatókból állt. Kocsmáztunk, vagonpakolással, segédmunkával, hómunkával kerestük a rávalót. Az volt a baj, hogy ők okosabbak voltak és tehetségesebbek….”[1]
Bán Ferenc 1959-ben iratkozott be Budapesti Műszaki Egyetem Építészkarára és 1964-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Rövid ideig kivitelezőként dolgozott. 1966-1990-ig a NYÍRTERV-ben (Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsi Tervező Iroda) dolgozott tervezői majd később főépítészi beosztásban. Ez időszak kiemelkedő és megvalósult munkái a Nyíregyházán felépült MITÁSZ székház (1974-1978), a Művelődési ház (1979-1982), a Szakszervezeti-székház (1983-1985) és a Mátészalkai Városháza (1980-1985). 1973-75: között elvégezte Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskoláját. Mestere Plesz Antal volt. A rendszerváltás idején gyakorlatilag széthullott a NYÍRTERV, amikor – többekkel együtt kilépett belőle – Bán Ferenc néhány társával együtt megalakította „A”STÚDIÓ’90’ Kft.-t. mely jelenleg is a város legeredményesebb tervezőcsoportja. Első jelentős tevékenységük volt hogy 1997-ben elnyerték a budapesti Nemzeti Színház tervpályázatát, és a kiviteli terveket is elkészítették, annyira, hogy a kivitelezés is elkezdődött az Erzsébet téren. Sajnálatos, hogy ezen építkezést leállították és nem valósult meg az épület . A Kft. ma is sikeresen működik. Ezt igazolja azóta felépült épületek sokasága, többek között Bán Ferenc tokaji lakóháza (2000), a Saxum lakópark (2002), a nyírbátori Kulturális Központ (2004), stb.
„Tudomásul kell vennem, hogy mutáns vagyok. Márpedig a túlélés egyetlen garanciája a mutáció. A mutánsok közül kerülnek ki és szaporodnak el a megváltozott feltételek között is életképes generációk alapítói. Ezért nem érdekel, ha ferde szemmel néznek. Elkéstek. Már túl sokat fertőztem. Vannak fiatalok, akik akaratom ellenére követnek.” (2) Bán[2]
Bán Ferenc kiállítása. Budapest Galéria. 1990, katalógus
ORSZÁGÉPÍTŐ 1995/1, ORSZÁGÉPÍTŐ 2001/2 melléklete
Nemzeti Színház tervpályázat, Budapest, 1997, Gyorsjelentés Kiadó Kft.
Café Bábel 1997/2
Iparművészet 1997/3
Magyar Hírlap, 1998 ősz
Beszélő 2000. március
N&n Galéria, Bán Ferenc és munkatársai, kiállítás 2001. szeptember
Külföldi folyóiratok, kiadványok
CLOVJEK I POSZTO 1978/3
ARCHITESE 1983/5-6
INTERARCH 1983
L’ ARCHITECTURE D’AJOURD’HUI 1991
AB 1991/12
DER ARCHITECT 1991/12
581 ARCHITECT IN THE WORLD – JAPAN 1995
Tallózás az Interneten
Tizenkét kőmíves: Bán Ferenc (ÉPÍTÉSZFÓRUM) 2008, január 18 – 15:04
A nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központ rekonstrukciója. (ÉPÍTÉSZFÓRUM 2009. január 30.Archiválva2009. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Bán Ferenc, Molnár Farkas díjas építész
Két Golobis függ. Villa Tokajban, épült 2000-ben. Építész: Bán Ferenc. (ÉPÍTÉSZFÓRUM.)
BÁN FERENC SZÍNHÁZA (ÉPÍTÉSZFÓRUM) Egy terv felidézése 2009
PRO ARCHITECTÚRA-DÍJ Miniszteri rendelettel szabályozott Pro Architectura Díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés.
2003 őszén az N&n galéria alapítója, Tanácsadó Testülete és kurátorai Molnár Farkas építészeti díj alapításáról döntöttek. A díj évente egy alkalommal adható, a névadó születésnapján, az építészet területén végzett kimagasló teljesítményért.