Az aszfalt királyai
2019-ben bemutatott amerikai életrajzi-dráma From Wikipedia, the free encyclopedia
Az aszfalt királyai (eredeti cím: Ford v Ferrari) 2019-ben bemutatott amerikai életrajzi-dráma, melyet James Mangold rendezett Jez Butterworth, John-Henry Butterworth és Jason Keller forgatókönyvéből. A szereplők Matt Damon, Christian Bale, Caitríona Balfe, Jon Bernthal, Tracy Letts, Josh Lucas, Noah Jupe, Remo Girone és Ray McKinnon
| Az aszfalt királyai (Ford v Ferrari) | |
| 2019-es amerikai–francia film | |
 | |
| A film moziplakátja | |
| Rendező | James Mangold |
| Producer | Peter Chernin Jenno Topping James Mangold |
| Alapmű | Go Like Hell |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Jez Butterworth John-Henry Butterworth Jason Keller |
| Főszerepben | Matt Damon Christian Bale Caitríona Balfe Jon Bernthal Tracy Letts Josh Lucas Noah Jupe Remo Girone Ray McKinnon |
| Zene | Marco Beltrami |
| Operatőr | Phedon Papamichael |
| Vágó | Michael McCusker Andrew Buckland |
| Gyártás | |
| Gyártó | 20th Century Fox Chernin Entertainment |
| Ország | |
| Nyelv | angol + magyar (szinkron) |
| Forgatási helyszín | Kalifornia |
| Játékidő | 152 perc[1] |
| Költségvetés | 97 millió dollár |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Walt Disney Studios Motion Pictures Fórum Hungary |
| Bemutató | 2019. november 15. 2019. november 14. |
| Korhatár |  (mozi)(mozi) |
| Bevétel | 225 millió dollár[2] |
| További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az aszfalt királyai témájú médiaállományokat. | |
Az Amerikai Egyesült Államokban 2019. november 15-én mutatták be, míg Magyarországon egy nappal hamarabb szinkronizálva, november 14-én a Fórum Hungary forgalmazásában. A film világpremierjét a Telluride Filmfesztiválon tartották 2019. augusztus 30-án.
A film pozitív visszajelzéseket kapott a kritikusoktól, akik dicsérték a színészi alakítást és a verseny jeleneteket. A Metacritic oldalán a film értékelése 70% a 100-ból, ami 13 véleményen alapul.[3] A Rotten Tomatoeson az Aszfalt királyai 89%-os minősítést kapott, 47 értékelés alapján.[4]
A film korai szakaszában Tom Cruise és Brad Pitt kapta volna a főszerepet, de ez egyéb okok miatt nem valósult meg. Mangold ezt követően 2018 februárjában Damonnak és Bale-nek adta a főszerepeket, majd a többi szereplő is csatlakozott azon a nyáron. A forgatás 2018 júliusában kezdődött Kaliforniában, és alig több mint két hónapig tartott.
A történet végigköveti az excentrikus, határozott amerikai mérnökök és tervezők csapatát, amelyet Carroll Shelby és brit sofőrje, Ken Miles vezet, akiket Henry Ford II és Lee Iacocca bíz meg azzal a feladattal, hogy egy új versenyautóval, a Ford GT40-nel sikerüljön legyőzni a domináns Ferrari versenycsapatot az 1966-os franciaországi Le Mans 24 órás versenyén.
A film megtörtént események alapján készült.
Cselekmény
1963-ban Henry Ford II, a Ford Motor Company tulajdonosa és vezérigazgatója arra utasítja az alkalmazottait, hogy álljanak elő jobbító javaslatokkal a cég autóit illetően, amivel növelni lehetne az eladásokat. Lee Iacocca, a cég alelnöke azzal a javaslattal áll elő, hogy készítsenek egy sportkocsit, amivel meg lehetne nyerni a 24-órás francia Le Mans autóversenyt. Mivel a Ford addig főleg családi autókat készített, ezért a javaslat meghökkenést kelt, azonban az elnöknek tetszik az ötlet, hiszen egy ilyen versenyt közvetít a tévé, tehát sok millióan nézik. Mivel a cégnek nincsenek tapasztalatai ezen a téren, és az idő szűkös, Lee Iacocca azzal áll elő, hogy a Ford vegye meg az anyagi nehézségekkel küzdő olasz Ferrari céget, akik kizárólag sportkocsikat gyártanak.
Iacocca elutazik Olaszországba a tárgyalást levezetni (Iacocca alapszinten beszél olaszul). Ajánlatot tesz a Ferrari megvásárlására, 18 millió USA-dollár értékben. Enzo Ferrari, a Ferrari alapítója, tulajdonosa és irányítója pár óra gondolkodási időt kér.
Enzo Ferrari azonban kettős játékot játszik: a Ford ajánlata csak arra volt jó neki, hogy a céget eladja az ugyancsak olasz Fiat-nak, ugyanazon az áron.
A feldühödött Henry Ford II arra utasítja Iacoccát, hogy bármi áron állíttasson elő egy sportkocsit, amivel a következő Le Mans autóversenyen le lehet győzni a több éve befutó Ferrarit.
Erre a feladatra Iacocca felbérli a szintén anyagi gondokkal küzdő Shelby American cég tulajdonosát, Carroll Shelby-t, aki autóversenyző és -konstruktőr, de szívproblémák miatt ő maga már nem versenyez. Shelby nyerte meg az 1959-es Le Mans futamot. Shelby hozza magával Ken Miles-t, aki szintén autóversenyző és -konstruktőr.
Shelby és Miles tesztelik a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér kifutópályáján a rendelkezésükre bocsátott, a Ford mérnökei által előállított Ford GT40-et, és sorra kiküszöbölik a hibáit, hogy gyorsabb, kezelhetőbb és kisebb súlyú legyen.
Mivel a Ford vezetése, illetve egyik alelnöke (Leo Beebe) szerint fontosabbak a marketing szempontok a nyers erőnél, ezért nem engedik Ken Miles-t versenyezni, helyette Phil Hill és Bruce McLaren áll rajthoz az 1965-ös versenyen. Azonban, ahogy Miles sejtette, a versenyzők nem bánnak elég kíméletesen a versenyautókkal, így a futamot egyik Ford autó sem fejezi be.
Bár Henry Ford II a vereséget kudarcként éli meg, Shelby meggyőzi, hogy Enzo Ferrari számára fenyegetést jelent, hogy az egyenes szakaszban a Ford elérte a 350 km/h sebességet.
Shelby nagyobb önállóságot követel a kivitelezésben és a versenyzők alkalmazásában, és Henry Ford II megadja neki a lehetőséget azzal a feltétellel, hogy Miles győz a 24-órás Daytona versenyen. Miles könnyedén teljesíti az akadályt Shelby irányításával, aki verseny közben engedélyezi számára, hogy túllépje a bűvös 7000 RPM határt (RPM= motor fordulatszám / perc).
Shelby és Miles tovább folytatják a teszteket. Az egyik teszt alkalmával Miles kisodródik a pályáról, amikor a fékek túlhevülés miatt felmondják a szolgálatot. A szabálykönyv tanulmányozása után kitalálják, hogy verseny közben ki fogják cserélni a fékeket, ha az szükségessé válik. Enzo Ferrari tiltakozik ez ellen, de Shelby rámutat, hogy a fék is csupán egy „alkatrész”, és egy alkatrész cseréje megfelel a szabályoknak.
Miles és a Ferrari pilótája, Bandini személyes csatát vív egy egyenes szakaszon, mígnem a Ferrari tönkremegy és Bandini kiesik a versenyből.
Mivel három Ford kocsi vezeti a mezőnyt, Beebe azt az utasítást adja, hogy a nagy előnnyel vezető Miles lassítson le, és a három Ford autó egyszerre fusson át a célvonalon, mert ez jól fog mutatni az újságok címoldalán. Miles eleinte ellenzi az ötletet, mert rekordidő alatt teljesítette a köröket, de aztán kötélnek áll. Technikai okokból McLarent hirdetik ki győztesnek (induláskor a kocsik pár méter különbséggel indulnak), de Miles és Shelby nem bánkódik emiatt.
Két hónappal Le Mans után a Ford GT40 tesztjénél Miles ismét fékhibát észlel, de ezúttal nincs szerencséje, a kocsi kigyullad, és ő nem tud kiszállni belőle.
Fél évvel később Shelby elmegy Miles özvegyének házához, ahol találkozik a fiával, Peterrel, és átadja neki azt a csavarkulcsot, amit Miles odadobott neki az 1963-as Sports Car Club of America verseny előtt.
A Ford folytatja a sikerszériát, és sorban nyeri a Le Mans versenyeket 1967-ben, 1968-ban és 1969-ben.
Milest 2001-ben beiktatták a Motorsports Hall of Fame of America hírességek csarnokába.
Szereposztás
| Szerep | Színész | Magyar hang[5] | Leírás |
|---|---|---|---|
| Carroll Shelby | Matt Damon | Stohl András | Amerikai autóversenyző, -tervező és mérnök |
| Ken Miles | Christian Bale | Fekete Ernő | Brit második világháborús veterán, autószerelő és profi versenyző |
| Mollie Miles | Caitríona Balfe | Zsigmond Tamara | Miles felesége |
| Lee Iacocca | Jon Bernthal | Varga Gábor | A Ford egyik ügyvezető elnöke |
| Henry Ford II | Tracy Letts | Rosta Sándor | A Ford vezérigazgatója |
| Peter Miles | Noah Jupe | Csurgai Márk | Miles fia |
| Enzo Ferrari | Remo Girone | Bartók László | Az olasz Scuderia Ferrari autóverseny társaság és a Ferrari luxusautó társaság alapítója és vezetője |
| Roy Lunn | JJ Feild | Barát Attila | Ford mérnöke, aki részt vett a Ford GT40 programban |
| Bruce McLaren | Benjamin Rigby | Rohonyi Barnabás | Új-zélandi profi autóversenyző és Miles verseny csapattársa |
| Dan Gurney | Alex Gurney | Pásztor Tibor | Amerikai profi autóversenyző és autószerelő |
| Donald N. Frey | Joe Williamson | Moser Károly | Ford főmérnök |
| Phil Remington | Ray McKinnon | Bede-Fazekas Szabolcs | |
| Charlie Agapiou | Jack McMullen | Baráth István | |
| Leo Beebe | Josh Lucas | Zámbori Soma | A Ford egyik ügyvezető elnöke |
| Dr. Granger | Wallace Langham | Petridisz Hrisztosz | |
| Franco Gozzi | Corrado Invernizzi | Debreczeny Csaba | |
| AJ "Gus" Scussel | Shawn Law | Kapácsy Miklós | |
| Főmérnők | Emil Beheshti | Haagen Imre | |
| Denny Hulme | Ben Collins | Honti Molnár Gábor | |
| Lloyd Ruby | Adam Mayfield | Vajda Milán | |
| Walt Hansgen | Sean Carrigan | Juhász György | |
| Dieter Voss | Rudolf Martin | Novkov Máté | |
| Bill | Evan Arnold | Kövesdi László | SCCA-hivatalnok |
| Sam | Darin Cooper | Papucsek Vilmos | riporter |
| Ford-titkárnő | Jenelle McKee | Csonka Anikó | |
| Mrs. Henry Ford II | Marisa Petroro | ||
| Fiatal vásárló | Wyatt Nash | Jakab Márk | |
| Eddie | Jonathan LaPaglia | Kőrösi András | |
| Wayne | Brad Beyer | Király Adrián | |
| Burt | Ward Horton | Potocsny Andor | |
| Enzo Ferrari angol tolmácsa | Stefania Spampinato | Kelemen Kata | |
| Vezető a Brumosnál | Michael Lanahan | Albert Gábor | |
| Brit kommentátor | Darren Jacobs | Dolmány Attila | |
| Ronnie Larson | Larsen Deane | Bauer Gergő | |
- További magyar hangok: Bolla Róbert, Dézsy Szabó Gábor, Hannus Gábor, Horváth-Töreki Gergely, Kisfalusi Lehel, Kiss László, Major Erik, Mészáros András, Németh Gábor, Sipos Imre, Szatmári Attila
Díjak és jelölések
| Díj | Díjátadó ceremónia | Kategória | Eredmény | Forrás |
|---|---|---|---|---|
| Oscar-díj | 92. Oscar-gála | Legjobb film | Jelölve | [6] |
| Legjobb hangkeverés | Jelölve | [6] | ||
| Legjobb hangvágás | Elnyerte | [7] | ||
| Legjobb vágás | Elnyerte | [7] | ||
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.