Asztalos Miklós (író)

Asztalos Miklós (Budapest, 1899. július 28. – Körösladány, 1986. február 23.) magyar író, történész.

Ez a szócikk az íróról, történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Asztalos Miklós (egyértelműsítő lap).

Asztalos Miklós
Asztalos Miklós, Tolnai Új Világlexikona 1. 1926.
Született	1899. július 28. Budapest
Elhunyt	1986. február 23. (86 évesen) Körösladány
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író, történész, forgatókönyvíró
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztalos Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

A magyar nemzet története

II. Rákóczi Ferenc és kora

Jogi és bölcseleti tanulmányait a kolozsvári, budapesti és a pécsi egyetemeken végezte. Bölcsészdoktorátust 1922-ben szerzett Pécsett. 1930-tól az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekkel foglalkozó szakértője lett, amellett a Könyvtári Szemle című lap egyik szerkesztője is volt. 1925-ben egyik alapítója, egyben elnöke lett a Bartha Miklós Társaságnak, Szász Bélával közösen szerkesztette és jelentette meg a társaság évkönyvét.

Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is, Zakariás Gergely Sándorral szerkesztette ennek kiadványsorozatát, köztük a Jancsó Benedek Emlékkönyv (Budapest, 1932) című tanulmánygyűjteményt, valamint az A történeti Erdély (Budapest, 1936) című összefoglalást. Wesselényi, az első nemzetiségpolitikus (Budapest, 1927), Kossuth Lajos és az erdélyi kérdés (Budapest, 1928), valamint A nemzetiségek története Magyarországon (Budapest, 1934) című munkáiban eszmetörténeti kutatásai eredményét foglalta össze. Pethő Sándorral közösen adta ki A magyar nemzet története (Szekfű Gyula bevezetésével, Budapest, 1933) című, korában népszerű történeti áttekintését.

Alterego (Budapest, 1941) című történelmi tárgyú színdarabjából film is készült (Egy éjszaka Erdélyben). Az 1940-es évek első felében több más önálló filmforgatókönyvet is írt. A második világháború után állásából elmozdították, osztályellenséggé nyilvánították, publikálni haláláig nem engedték. 1951-ben kitelepítették Körösladányba, ahol később haláláig a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Főbb művei

• Wesselényi Miklós az első nemzetiségi politikus; Karl, Pécs, 1927 (Symposion könyvek)
• Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés; Collegium Transilvanicum, Bp., 1928 ("Híd" könyvtára)
• Az erdélyi állam iskolapolitikája. 1556–1690; Húsvéth-Hoffer Ny., Lugos, 1929
• A székelyek őstörténete letelepülésükig. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1932 (Erdélyi Tudományos Füzetek 48.)
• Asztalos Miklós–Pethő Sándor: A magyar nemzet története ősidőktől – napjainkig; Dante, Bp., 1933
• A korszerű nemzeti eszme. A revizió alapvetése; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának kiadványai)
• II. Rákóczi Ferenc és kora (Bp., 1934)
• A nemzetiségek története Magyarországon – betelepülésüktől máig –; Lantos, Bp., 1934
• A monarchiától az utódállamokig. Honnan és hová vezet a magyarság útja?; Hajdu Dénes, Bp., 1934
• Erdély története; Hungária Ny., Bp., 1936 (Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának kiadványai)
• Farkaskaland (dráma, Bp., 1938)
• Asszonylázadás (dráma, Bp., 1942)
• Alibi (regény, Bp., 1940)
• Ez Magyarország! Amit önmagunkról – a mai Magyarországról – mindenkinek tudni kell; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1940
• A körösladányi árvízi napok. Naplórészlet, 1970. június 13-20.; szerk. Petneházi Szilvia, Sipos Imre; Polgármesteri Hivatal, Eger–Körösladány, 2000 (Körösladányi hely- és népismereti dolgozatok)
• A magyar nagyhatalom. A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig, 1-2.; szerk., jegyz., függelék Bárány Attila; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003 (Historia incognita 1. sorozat. Történettudomány)
• Szekfű – Hóman; szerk., utószó, jegyz. Turbucz Péter; Attraktor, Máriabesnyő, 2020 (Fiat iustitia)

Filmforgatókönyvei

• Igen vagy nem (Vaszary Jánossal, 1940)
• A kegyelmes úr rokona (Szitnyai Zoltán műve alapján, 1941)
• Néma kolostor (1941, Eötvös József nyomán)
• Fráter Loránd (Pacséry Lászlóval, 1942)
• Estélyiruha kötelező (1942)
• Rákóczi nótája (Daróczy Józseffel, 1943)
• Ördöglovas (Nóti Károllyal, 1943)

Források

• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 64. o.
• A Magyar életrajzi lexikon szócikke

Külső hivatkozások

• Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc élete és kora című munkája a Magyar Elektronikus Könyvtárban