Asot örmény trónkövetelő

Asot (1340/50 – 1387 után) vagy más néven Osin, örményül: Աշոտ/Օշին, franciául: Achot/Ochine d'Oghruy/d'Arménie, Oghruy ura, örmény trónkövetelő. I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király szépunokája. I. Johanna nápolyi királynő unokaöccse és I. Lajos magyar király unokatestvére. Tarantói Johanna örmény királyné anyai unokája, Korikoszi Mária örmény királyné unokaöccse és Oghruy Mária örmény királyné fivére.

Asot
Oghruy Asot
Örmény Királyság trónkövetelője
Աշոտ/Achot
Uralkodási ideje
1375 – 1375
Elődje	Lusignan Leó
Utódja	a királyság megszűnte
Oghruy ura
Uralkodási ideje
? – 1375
Elődje	Osin
Utódja	az örmény állam megszűntével nincs betöltve
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szaven-Pahlavuni-dinasztia
Született	1340/50
Elhunyt	1387 után (42 évesen)
Édesapja	Osin, Oghruy ura
Édesanyja	N. korikoszi úrnő (1323–?)
Testvére(i)	Oghruy Mária örmény királyné
Házastársa	(? ágyas) N. N.
Gyermekei	Torosz (–1387)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja Osin, Oghruy ura. Anyja Osinnak (–1329), Korikosz urának és Örményország régensének a legkisebb, ismeretlen nevű leánya. Anyjának nővérei voltak: féltestvére, Aliz (–1329), IV. Leó örmény király (1308/09–1341) első felesége és édestestvére, Mária (1321–1377/1405), az Idősebb Mária királyné III. Konstantin örmény király (1313–1362) felesége. Asot anyai nagyanyja Anjou Johanna (1297–1323) tarantói hercegnő volt, aki Irén néven 1316-ban I. Osin örmény király második feleségeként Örményország királynéja lett, majd férje meggyilkolása után a mostohafia, a kiskorú IV. Leó nevében régensként uralkodó Korikoszi Osin erőszakkal feleségül vette, és ebből a házasságból született Asot anyja. Asot a nagyanyja, Tarantói Johanna örmény királyné révén I. Johanna nápolyi királynő és Anjou Erzsébet magyar hercegnő unokaöccse is volt,^[1] és mivel anyai nagyanyja, lévén Károly Róbert magyar király elsőfokú unokatestvére is, Asot közeli rokonságban állt az Anjou-házzal.

Asot, Oghruy ura Kairóban élt, és 1375-ben V. Leóval szemben léptették fel trónkövetelőnek, de 1375, Örményország állami létének megszűnte után Asot reményei szertefoszlottak. Egy fia volt valószínűleg, akit Torosznak hívtak, és aki még apja életében, 1387-ben meghalt.

Gyermeke

• Feleségétől/ágyasától, N. N. (ismeretlen nevű és származású) úrnőtől, 1 fiú:
  • Torosz (–1387)

Jegyzetek

1. Tarantói Johanna örmény királyné féltestvére volt mind Tarantói Lajos nápolyi királynak, I. Johanna nápolyi királynő második férjének és II. Fülöp tarantói hercegnek, címzetes konstantinápolyi császárnak is, Anjou Erzsébet magyar hercegnő férjének, bár Tarantói Johanna ez utóbbi öccsének a születését már nem érte meg.

Irodalom

• Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

Külső hivatkozások

• Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy – 2014. június 10.
• A History of Armenia by Vahan M. Kurkjian, 1958 – 2014. június 10.

Előző Lusignan Leó

Örmény trónkövetelő 1375 – 1375

Következő a királyság megszűnte