A gyakorlatilag a Kisalfölddel azonos Arrabonicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék (Alföldek) legnyugatibb flórajárása. Nyugati része a zárt tölgyes, keleti része pedig az erdős sztyepp övben foglal helyet.
Növényföldrajzi jellegét döntően a Duna árterén, elsősorban a Szigetközben megtelepült, és sok hegyvidéki elemet rejtő ártéri ligeterdők (Pimpinello majoris-Ulmetum és Paridi quadrifoliae-Alnetum) alakították ki. Ezek a helyükre telepített nemes nyárasok egyhangú mesterséges ültetvényei miatt az utóbbi évtizedekben vészesen összezsugorodtak. A vízrendezés, a mocsarak lecsapolása megpecsételte a Hanság hajdan volt lápjainak sorsát. Az égeres láperdők, láprétek máig fennmaradt töredékei számos igen ritka, veszélyeztetett fajnak:
- fekete ribiszke (Ribes nigrum),
- babérfűz (Salix pentandra),
- molyhos nyír (Betula pubescens)
nyújtanak menedéket, ezért különleges természeti értékeink.
A Fertő terjedelmes nádasai és szikesei a Hansággal együtt a Fertő–Hanság Nemzeti Park részei. Értékes lápterületek találhatók a Marcal völgyében is. Az egykor gazdag flórájú homokpuszták túlnyomórészt a homokfásítás áldozatául estek. Különleges érték a Bakonyszentlászló–Fenyőfő közt élő, egyedülálló, maradvány jellegű homokpusztai erdeifenyves (Festuco vaginatae-Pinetum). A flórajárás keleti peremén, Esztergom környékén található síklápok fő érdekessége az illatos hagyma (Allium suaveolens).
Az élőhelyek egyik csoportjára:
- a Győr és Komárom között nyomokban föllelhető meszes homokpusztákra,
- a löszhátakra (Pannonhalma és Ilak között, illetve Ravazd vidékén),
- a Sokorói-dombság lábának homoki gyepjein
a kontinentális, pannon–pontusi, pontusi és szubmediterrán elemek jutnak túlsúlyra.
A kontinentális flóraelemek közül jellemző:
- pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana),
- buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata),
- homokgyopár (Helychrisum arenarium),
- kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata).
Pannon–pontusi, illetve pontusi fajok:
- homoki keserűfű (Polygonum arenarium),
- fényes poloskamag (Corispermum nitidum),
- homoki vértő (Onosma arenaria).
Szubmediterrán fajok:
- nyalábos kőhúr (Minuartia fastigiata),
- homoki habszegfű (Silene conica),
- szürke nyúlkapor (Trinia glauea).
A pusztai flóraelemek között feltűnik több endemikus faj, illetve alfaj is:
- homoki imola (Centaurea arenaria ssp. tausheri),
- kései szegfű (Dianthus serotinus),
- magyar csenkesz (Festuca vaginata),
- homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria),
- homoki varjúháj (Sedum hillebrandti).
Hanság (és Fertő)
A Hanság lefolyástalan, lápos medence. A Fertő mellékén hatalmas nádasok és szikesek húzódnak. A lecsapolások miatt az egykori gazdag lápvilágnak csak hírmondói maradtak fenn. A szikesek „eredetisége” nehezen értelmezhető, mivel a tó területe és vele a növénytársulások elhelyezkedése, el-, illetve kiterjedése mindig roppant változékony volt – és ebben egyaránt volt szerepe a természeti folyamatoknak és a vízkormányzásnak.
- Ezeken a szikeseken a sótűrő fajok között nemcsak kontinentális, de irán-turáni jellegű, bennszülött flóraelemeket is találunk:
- sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus)
- sziksófű (Suada pannonica, Suada maritima)
- közönséges mézpázsit vagy sziki mézpázsit (Puccinellia distans - szin: Puccinellia limosa)
- fehér zsázsa (Lepidum crassifolium, a Fertő partján).
- Fűz- és égerlápokban:
- molyhos nyír (Betula pubescens),
- babérfűz (Salix pentandra),
- fekete ribiszke (Ribes nigrum),
- erdeifenyő (Pinus sylvestris) – kihalt
- tőzegmohák (Sphagnum sp.) – kihaltak
- Kiszáradó lápréteken:
- lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa),
- lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) – kihalt
- lisztes kankalin (Primula farinosa) – kihalt
Komáromi-síkság
A Kisalföld keleti részén elterülő síkságot túlnyomórészt meszes homok borítja. Jellegzetes növénytársulásai és növényfajai:
- Meszes homokpuszták:
- Kiszáradó láprétek:
- illatos hagyma (Allium suaveolens).
Rábaköz és Marcal-medence
A Rába és a Marcal fiatal öntésterületének jellegzetes növénytársulásai:
- keményfaligetek,
- gyertyános–tölgyesek;
jellegzetes növényfajai:
- berki szellőrózsa (Anemone nemorosa),
- tavaszi tőzike (Leucojum vernum).
Szigetköz és Csallóköz
A Bécsi-kapun át a Kárpát-medencébe lépő Duna szerteágazik, és a Kisalföld süllyedő medencéjében lerakja hordalékát. Ez a kavicsos-homokos hordalék építi fel a Szigetköz és a Szlovákiához tartozó Csallóköz hatalmas szigetvilágát.
A tájat egykor uraló keményfaligeteket (Querco–Ulmetum) a 20. században a talajvíz szintjének emelkedésével puhafaligetek (Salicetum albae–fragilis) váltották fel; előbbiek foltjai csak a magasabb térszíneken éltek túl.
- A keményfaligetek aljnövényzetében jellegzetes, a hegyvidékről levándorolt fajokat figyelhetünk meg:
- tüzes liliom (tűzliliom, Lilum bulbiferum),
- fehér sás (Carex alba)
- békabogyó (Actaea spicata)
- A puhafaligetek növényzetében is előfordulnak az Alpokból a Duna mentén levándorolt fajok:
- hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica),
- csermelyciprus (Myricaria germanica),
- sugárkankalin (Primula elatior),
- havasi ikravirág (Arabis alpina),
- hölgy estike (Hesperis matronalis).
Jellegzetes növénytársulásai és növényfajai:
- Alacsony árterek bokorfüzeseiben és puhafaligetekben:
- parti fűz (Salix elaeagnos),
- fekete ribiszke (Ribes nigrum),
- tavaszi tőzike (Leucojum aestivum),
- patakparti aggófű (Senecio fluviatilis),
- mocsári aggófű (Jacobaea paludosa);
- keményfaligetekben és gyertyános–tölgyesekben:
- árnyékvirág (Majanthemum bifolium),
- odvas keltike (Corydalis cava),
- medvehagyma (Allium ursinum),
- kónya vicsorgó (Lathraea squamaria),
- hóvirág (Galanthus nivalis),
- dunai csillagvirág (Scilla vindobonensis);
- száraz tölgyesekben:
A Fertő medencéjével lecsapolásáig összefüggött a Hanság (Hany) mocsárvidéke, amin kiterjedt égererdők (Thelypteridi–Alnetum) nőttek. Ma már csak néhány folton látható a csíkos éger (Alnus rugosa) cserjeszintjében a fekete ribiszke (Ribes nigrum) terjeszkedik, és alatta nagy ritkán még felfedezhető a lápi csalán (Urtica kioviensis)
Egyes szerzők az Arrabonicum flórajáráshoz sorolják az Ausztriához tartozó Bécsi-medence és a Csehországhoz tartozó Morvamező növényzetét is.
A síkságból szigetként kiemelkedő Ság (279 m) növényzete nem a Kisalföldével, hanem a Dunántúli-középhegységével rokon.
- Az Alföld flóravidéke
- Növényföldrajz
- Rakonczay, 1996: Rakonczay Zoltán, Ambrus András: Szigetköztől az Őrségig: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei, Budapest, 1996, ISBN 963-7362-12-6 fűzött
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
