Arlon
From Wikipedia, the free encyclopedia
Arlon város Belgiumban. Luxemburg tartomány és Arlon járás székhelye. Franciául Arlon, flamandul Aarlen, németül Arel. Lakosainak száma 26.000 (2005). Idegenforgalmi központ Belgium délkeleti részén. A városban és környékén franciául beszélnek, de elvétve még hallani a kihalóban lévő moselfrank dialektust is.
| Arlon | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |  Vallónia | ||
| Közösség | Belgiumi Francia Közösség | ||
| Tartomány |  Luxembourg | ||
| Járás | Arlon | ||
| Polgármester | Vincent Magnus | ||
| Körzethívószám | 063 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 30 818 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Férfi | 49,61% | ||
| Nők | 50,39% | ||
| Népsűrűség | 224 fő/km2 | ||
| Kor szerinti eloszlás (2006) | |||
| 0–19 | 22,02% | ||
| 20–64 | 63,39% | ||
| 65 felett | 14,58% | ||
| Más nemzetiségűek | 9,38% (2006. július 1.) | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 10,6% (2006. január 1.) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 14 500 €/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 118,64 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 41′ 01″, k. h. 5° 49′ 00″ | |||
| Arlon weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arlon témájú médiaállományokat. | |||
A város a tengerszint felett 404 m magasságban a Semois folyó partján, a Luxemburgi Nagyhercegség határához közel, Brüsszeltől 190 km-re délkeletre fekszik.
A római hódítást megelőző időkben a környéket a Treveri nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapították Orolaunum néven, Tongeren és Tournai városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett a Reims-Trier és a Tongeren-Metz útvonalak találkozási pontja. A városban feltárt gall-római maradványok, szobrok, emlékművek is tanusítják, hogy a város jelentős hasznott húzott kedvező fekvéséból, élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A 3. századi germán invázió megszakította ezt a fejlődést, annak ellenére, hogy a város lakói még egy védelmi rendszert is kiépítettek a város köré (a fal egyik maradványa ma is látható).
A 10. században Arlon és környékén grófságot, később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf, Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófság Limburggal perszonáluniót alkotott, majd 1214-től Luxemburg része lett.
1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet – bár lakossága a luxemburgit beszélte – hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából a Bastogne-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatot Longwy és Liège között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.
2004-ben a város, mint a Marc Dutroux gyilkossági ügy bírósági tárgyalásának helyszíne, tett szert szomorú nemzetközi nyilvánosságra.
Arlon számos látnivalót kínál, mint az óvárosban a Grande Place és a Place Leopold, továbbá a 17. században épült Szent Donát templom; a neogótikus Szent Martin templom 1914-ből, melynek nagy orgonája 52 regiszteres. A Grand Rue elején található egy gallo-román oszlop másolata, amelyet Jupiter istennek szenteltek (az eredeti a régészeti múzeumban található).
A Luxembourgi Régészeti Intézet (L'Institut Archéologique du Luxembourg[2]) üzemelteti az arloni régészeti múzeumot,[3] amelyben Belgium egyik legnagyobb régészeti gyűjteménye kapott helyet és fontos gall-római antik gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeumban számos római szobor és a meroving korból származó sírmellékletek találhatók.
A városban még ma is látható a gall-római korból (Kr.u. 3. század) származó városfal egy maradványa, amely az egyik legrégebbi erődítmény egész Belgiumban.[4] A fal maradványai a Rue des Ramparts utcában tekinthetők meg.
További látnivaló még az 1865-ben épült zsinagóga és a vasútállomás épülete 1885-ből.
Arlon a fontos Brüsszel-Namur-Luxemburg vasútvonalon fekszik. A vasútállomás naponta kb.110 szerelvényt fogad.
Az Athus-Meuse vonal kapcsolja Arlont Athuson, Rodange-on (Luxemburg), Bertrixon, Libramont-n és Dinant-oon keresztül a namuri agglomerációhoz.
- Alba (Olaszország)
- Bitburg (Rajna-Pfalz, Németország)
- Diekirch (Luxemburg)
- Hayange (Franciaország)
- Market Drayton (Nagy-Britannia)
- Saint-Dié-des-Vosges (Franciaország), 1976 óta
- Johann Kaspar Basselet von La Rosée (1710–1795), a bajor hadsereg tábornoka
- Godefroid Kurth (1847–1916), belga történész
- Jean-Marie Gaspar (1861 ‑ 1931) szobrász és Charles Gaspar (1871 ‑ 1950), fényképész
- Benoît Lamy (1945–2008), filmrendező és forgatókönyvíró
- Guillaume de Posch (* 1958), TV-Manager
- Ingrid Lempereur (* 1969), belga úszónő
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
