From Wikipedia, the free encyclopedia
Aristide Cavaillé-Coll (kiejtése kb. „kávájé-kol”) (Montpellier, 1811. február 7. – Párizs, 1899. október 13.) francia orgonakészítő, a Barker-féle „pneumatikus emelés” (mindegyik orgonabillentő számára egy-egy kis fúvó) első alkalmazója.
Aristide Cavaillé-Coll | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1811. február 7. Montpellier |
Elhunyt | 1899. október 13. (88 évesen) Párizs |
Sírhely | Montparnasse-i temető |
Gyermekei | Emmanuel Cavaillé-Coll |
Szülei | Dominique Cavaillé-Coll |
Pályafutás | |
Hangszer | orgona |
Díjak |
|
Tevékenység | orgonakészítő |
![]() | |
Aristide Cavaillé-Coll aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Cavaillé-Coll témájú médiaállományokat. | |
Pályázat útján 1833-ban őt bízták meg a párizsi Saint-Denis-székesegyház, majd a Saint-Sulpice-templom, Saint-Vincent-de-Paul-plébániatemplom és Magdolna-templom nagy hírű orgonájának építésével. Ezután Párizsban telepedett le. A 19. század második felében a párizsi Notre-Dame nagyorgonája korszerűsítését két ízben is az ő műhelye végezte. A vidék, de Belgium is, sokat köszönhet munkásságának. Ő fedezte fel a magasabban is megszólaló sípokat (flûtes octaviantes), a mély-, közép- és magas hangú billentőcsoportok külön-külön fúvószekrényét stb.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.