Argosz (település)

Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.

Argosz
Közigazgatás
Ország	Görögország
Irányítószám	21200 21231 21232 21250
Körzethívószám	2751
Népesség
Teljes népesség	21 467 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
é. sz. 37° 38′ 00″, k. h. 22° 43′ 45″37.633333333333, 22.729166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Argosz témájú médiaállományokat.

Argosz látképe az ókori színház felől

Történelme

A korai bronzkor óta lakott település i. e. 1300–1200 körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt (i. e. 7. század) a félsziget vezető városállamává vált, egészen Spárta megerősödéséig. I. e. 669-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de i. e. 550-ben és i. e. 494-ben már Spárta győzött. Argosz az i. e. 461-es és i. e. 420-as háborúban Athén szövetségese volt Spárta ellenében. i. e. 392-ben Argosz föderációra lépett Korinthosszal. Thébai hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor II. Philipposz makedón király segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.

i. e. 229-ben Argosz belépett az akháj szövetségbe és annak központja lett. Két rövid időszakra (i. e. 225 és i. e. 196-ban) Spárta megszállta, de ezután i. sz. 267-ig független maradt. Ekkor rövid időre a gótok szállták meg, de a Bizánci Birodalom alatt ismét virágzott a város. Jelentősége a frank Akhíai fejedelemség idején csökkent, mert az új székhely Nauolia lett.

Az Oszmán Birodalom 1397-ben és 1500-ban elfoglalta és a második megszállásnál kiirtotta a lakosságot, és albánokat telepített be. A görög szabadságharc idején a szabad országgyűlés Argoszban ült össze.

Ma a város a környező síkság zöldség- és gyümölcstermesztésének központja, lakossága körülbelül 25 000 fő.

Források

• Britannica Hungarica 1912 - ISBN 978 963 09 6796 9

• Ókorportál
• Görögország-portál
• Földrajzportál