Apátvarasd
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Apátvarasd (németül: Warasch, horvátul: Varažda) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
| Apátvarasd | |
 | |
| Apátvarasd, polgármesteri hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Pécsváradi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Bodorkás István (független)[1] |
| Irányítószám | 7720 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 17″, k. h. 18° 28′ 55″ | |
 Apátvarasd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Apátvarasd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apátvarasd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pécsváradtól 9 kilométerre északkeletre fekszik; a környező települések: észak felé Mecseknádasd, kelet felé Erdősmecske, dél felé Lovászhetény, nyugat felé pedig Zengővárkony.
Megközelítése
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg, a 6-os főútról Mecseknádasd és Zengővárkony közt nagyjából félúton kelet felé letérve, az 56 128-as számú mellékúton. Határszélét nyugaton érinti még az 5613-as út (a 6-os főút régi mecseki nyomvonala) is.
A falutól keletre emelkedő Arany-hegynél egykor római út vezetett.
A település első említése 1015-ből származik, amikor is azt a pécsváradi apátság alapítólevele szerint Szent István a kolostornak adományozta. Egy másik, 1220-ban kibocsátott okiratban Vorost névalakban szerepel. A középkorban alapított magyar falu a török hódoltság idején elpusztult; a törökök kiűzése után sváb telepesek népesítették be újra.[3]
1930-ban 8 magyar és 329 német, 1970-ben 236 magyar és 70 német élt itt, mert a második világháború után a németek többségét kitelepítették.
Az 1950-es évek első felében a település határában épült fel Magyarország legnagyobb vasbeton ívhídja, a Varasdi völgyhíd.[4]
Az ősi múlt ellenére községcímert még nem készíttetett a falu önkormányzata. A falu múltjának történéseit egy nagy okiratformájú papírra jegyezve Klug József lokálpatrióta írta meg; ezt a községházán kifüggesztették a falra, ott olvasható.
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Győző (független)[5]
- 1994–1998: Bodorkás István (független)[6]
- 1998–2002: Bodorkás István (független)[7]
- 2002–2006: Bodorkás István (független)[8]
- 2006–2010: Bodorkás István (független)[9]
- 2010–2014: Bodorkás István (független)[10]
- 2014–2019: Bodorkás István (független)[11]
- 2019–2024: Bodorkás István (független)[12]
- 2024– : Bodorkás István (független)[1]
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 129 | 121 | 129 | 112 | 95 | 115 | 121 | 116 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 4% németnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 1,6%, felekezeten kívüli 17,7% (42,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,7% volt római katolikus, 2,6% görög katolikus, 2,6% egyéb katolikus, 29,6% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[14]
- Műemléki védelem alatt álló sváb parasztház.
- Varasdi völgyhíd
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
