Az anyagmozgatás a logisztikai szervezés egyik része. Az anyagok átalakulása az anyagok mozgatása közben, vagy a két mozgás közötti szünetben valósul meg. Az anyagmozgatás technológiai lépések sorozata.
- termékegyed: a mozgatandó anyag egysége (például egy darab áru)
- teheregység: az anyagmozgatás legkisebb kezelési egysége; termékegyed, vagy belőlük képzett csomag
- rakományegység, vagy mozgatási egység: az anyagmozgatás alapegysége, a mozgatás céljára összerakott, kötegelt egységek, melyeket az anyagmozgató rendszer egy egységként kezel
- továbbítási egység: kifejezi, hogy hány rakományegység képezi egy-egy szállítás tárgyát
- egységrakomány: olyan rakományok, melyeket azonos méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából
- anyagmozgatási többszörös: megadja azt, hogy a késztermék egységsúlyára vonatkoztatva a gyártás során hányszoros súlyt kell megmozgatni
- anyagtöbbszörös: megadja, hogy a késztermék egységnyi súlyára vonatkoztatva mennyi anyagot kell megmozgatni (összetevői az alapanyag, a segédanyagok, a csomagolás és a szerszámok súlya)
- gyakorisági többszörös: a rakodási mozzanatok száma; akkor van szerepe, ha az anyag mozgatása nem egyszerien, hanem ismétlődően, ciklikusan történik
- anyagmozgatási ciklus: az anyagmozgatásból, valamint az újbóli kezdéshez szükséges tevékenységekből tevődik össze
Az anyagmozgatás technológiája összetett tevékenység, kialakításakor több tudományterület eredményeit alkalmazzák. A leggyakrabban alkalmazott tudományterületek:
- építészet: az épületek belső kialakításának, illetve meglévő épületek átépítésének megtervezése az anyagmozgatás racionalizálásának céljából
- munkavédelem: az anyagmozgatás tervezése a munkavédelem baleseti statisztikáinak elemzésével, szem előtt tartva az emberi biztonságot
- matematika, modellezés, operációkutatás: lineáris és dinamikus programozás, sorban állás, hálós tervezés, szimulációs eljárások
- egyedi gyártás: általános célú anyagmozgató gépeket alkalmaznak, ezért műszakilag szabadpályás, rugalmas eszközöket igényel
- sorozatgyártás: jelentős szerepe van az egységrakomány képzésnek, az anyagmozgatást gyakran szállítószalagok végzik
- tömeggyártás: beépített, stabil, kötöttpályás, specializált és nagy hatásfokú anyagmozgató eszközök alkalmazása
- műhelyszerű gyártás: térbeli és időbeli megszakítottság (azonos műveletet végző berendezések egy helyen vannak összevonva), a műveletek között nagyok a szállítási távolságok
- folyamatos gyártási rendszer: az anyagmozgatás szabályozza és diktálja a ritmusát a rendszernek; fixpályás eszközök alkalmazása (például: vegyipar, olajipar)
A vállalaton belüli anyagmozgatás egyik csoportosítási módszere, vizsgálja az alapanyagból késztermékké válás termelési fázisait.
- szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás
- a tárolás anyagmozgatása
- üzemközi anyagmozgatás
- munkahelyközi anyagmozgatás
- munkahelyi anyagmozgatás
Szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás
Megteremti a vállalat és környezete anyagkapcsolatát. Jellemzője, hogy nagy tömegű, és sokféle anyag szállítása történik. Alapelvei:
- a raktárak és a külső szállítási útvonalak távolságát minimálisra kell csökkenteni
- a külső és belső szállítások útvonalát szét kell választani egymástól (a balesetveszély csökkentése, a belső szállítási útvonalak tehermentesítése, a külső partnerek könnyebb tájékozódási lehetősége, a külső- és belső szállítási eszközök jelentős különbözősége)
- a rakodási, illetve fogadási felületek kialakításának
A külső szállításokhoz kapcsolódó anyagmozgatás kiemelt területe a rakodás. A logisztika feladata, hogy a szállítóktól nem egy időben és egyenletes mennyiségben érkező árukat a teljesítményigényüknek megfelelő módszerrel raktározzák. Az átlagértékre tervezett rakodási módszer az esetek nagy százalékában (gyakran 50%) idéz elő kapacitáshiányt, ami többletköltséget okoz. A maximumértékre beállított rakodási módszer 100%-os biztonságot nyújt, azonban munkaerő kihasználtsága nem megfelelő, nem hatékony. Az anyagmozgatási technológiában a rakodási kapacitást általában az átlagértékre tervezett és a maximumértékre beállított módszer átlagának értékére állítják be.
Tárolás anyagmozgatása
A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása. A tároláshoz kapcsolódó anyagmozgatás a betárolásnál, a kitárolásnál, illetve az átrendezésnél történik. A raktározás az anyagmozgatás szempontjából pufferelésnek, időbeli és térbeli kiegyenlítőnek tekintendő.
A helykihasználás vizsgálatánál figyelembe veszik az alapterület, az alapfelület és az alaptér nagyfokú kihasználásának lehetőségeit. A tárolt anyagok elhelyezésének egyik alapelve a gyors elérhetőség, mely egyes esetekben ellentmond a helykihasználás szabályainak.
A tárolás miatti anyagmozgatás minimalizálásának céljából a gyakran ki- és betárolt anyagokat a FIFO elv (angol mozaikszó: First In First Out; jelentése: Elsőként be – elsőként ki) szerint tárolják.
A raktározás során kiemelt fontosságú az anyag állagának megóvása. Ezt raktározás közben a megfelelő fizikai körülmények, míg ki- és betározás közben a technológia garantálja. Az állagmegóváshoz tartoznak a különböző higiéniás, és egyéb szabályok, ajánlások betartása is.
Ha raktári anyagmozgatás ergonómiai és munkavédelmi környezete nem megfelelő az ott dolgozók részére, akkor a fellépő negatív hatásokat kompenzálni szükséges (például megfelelő öltözékkel, védőeszközökkel stb.).
Az anyagtárolás technikai megoldásai:
- polcrendszer: megfelelő kihasználásához lényeges az elrendezés; nagyfokú térkihasználás csak elmozdítható polcrendszerrel valósítható meg
- tartálypark: egyedi tartályos tárolási rendszer, veszélyes anyagok tárolásakor kiemelt jelentőségű biztonságtechnikai tényező
- ömlesztett anyagok: a térkihasználást a rézsűszög határozza meg, hatékonysága falazatokkal növelhető
- automata magasraktár: az egyik legkorszerűbb tárolási forma, megfelelő térkihasználást biztosít, számítógépes rendszer irányítja
A nyilvántartási rendszer olyan naprakészen tartott adatbázis, amely előírásai szerint kerülnek ki- és betárolásra az anyagmozgatásban részt vevő anyagok.
- fixhelyes elrendezés: mindegyik anyagnak fix helye van a raktárban; előnye, hogy bizonyos idő után az anyagmozgatásban résztvevők megtanulják egy-egy anyag tárolási helyét; hátránya, hogy a raktári anyagmozgást nem minimalizálja, felesleges anyagmozgást generál
- szabadhelyes elrendezés: az újonnan beérkező anyagok mindig a legközelebbi szabad helyre kerülnek, előnye a jó helykihasználás, és a minimális anyagmozgatás
Az időszükséglet meghatározásánál az anyagmozgatás folyamatainak (rakodás, továbbítás, tárolás) időszakaszait veszik figyelembe. Ezen időszakaszokhoz tartozó idők meghatározása történhet becsléssel, számítással, vagy elemi időállandók figyelembevételével.
- út-idő diagram: az idő függvényében a munkatárgy, vagy a szállított áru által megtett út ábrázolása
- oszlopdiagram: az oszlopok területe az összes elvégzett rakodási munkával egyenlő, mely elosztva az időtartam hosszával, megkapható az átlagos rakodási teljesítményigény
- gantt-diagram: megmutatja, hogy egy-egy ciklus különböző műveletei mennyi ideig tartanak, segítségével elemezhető, hogy mely műveleteknél történő beavatkozással lehet lényeges időcsökkenést elérni
- hely-idő diagram: a műveletek helyének vizsgálati módszere, az anyagszállító berendezések kihasználtsági fokának elemzésére szolgál
- fonaldiagram: szállítási útvonalak hosszának megállapítására alkalmazott módszer
- alaprajzi anyagfolyamat ábra: az anyagfolyamat racionalizálásának vizsgáló döntések alapja
- műveleti anyagfolyamat ábra: a technológiai folyamatábrák szabványosított készítési módszere
- Shankey-diagram: anyagmérlegek, veszteségforrások kimutatási módszere
- honnan-hova táblázat (input-output táblázat, sakktábla): az anyagmozgatási rendszer matematikai, számszerű leírására szolgál, összetevője lehet az anyag milyensége, mennyisége, minősége
- anyagáramlás intenzitása (I): az anyag mennyiségének és az anyagmozgatáshoz szükséges időtartam hányadosa
- anyagmozgatási teljesítmény (Q): az anyagáramlás intenzitásának szorzata az anyagmozgatás távolságával
- kooperációs fok (K): a kapcsolódó objektumok és az összes objektum számának hányadosa
- mátrixok (táblázatok): egy rendszer leírását szolgálják, mutatószámokat tartalmaznak
- kapcsolati mátrix
- távolságmátrix
- anyagáramlás-intenzitás mátrix
- anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége: az elemi időegység alatt mozgatható vagy szállítható anyagmennyiséget értjük alatta
- anyagmozgató rendszerek megbízhatósága: annak valószínűsége, hogy valamely elem vagy rendszer egy adott időtartam alatt meghatározott üzemi és környezeti körülmények között teljesítménye határait, üzemi jellemzőit megtartva üzemképes
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
